Képviselőházi irományok, 1896. XVI. kötet • 402-439. , CXXVIII-CXXXV. sz.

Irományszámok - 1896-412. A pénzügyi bizottság jelentése "a gazdasági és ipari hitelszövetkezetekről" szóló törvényjavaslat tárgyában

100 | 412. szám. A 23. §. pedig a következő szövegezést nyerte : »Az országos központi hitelszövetkezet kötelékébe tartozó szövetkezet (49. §. 2. pont) saját tagja ellen fennálló követelése erejéig adós tagjának a szövetkezet kerületében levő összes ingó vagyonára végrehajtás vagy csőd esetén txiinden más törvényei elsőbbséggel nembiró vagy a tagnak a szövetkezet névjegyzékébe történt bejegyzése után keletkezett követélést megelőző kielégítési joggal bir.« Ezeknek a rendelkezéseknak lényege a következőkben foglalható össze: Az országos központi hitelszövetkezetet megilleti a kielégítési elsőbbség. (Végr. törvény 111. §.): I 1. végrehajtás esetében, azaz akkor, ha a szövetkezet tagja ellen végrehajtást vezetnek, s abban az esetben is, ha á szövetkezet maga végrehajtást nem foganatosított, — tehát a törvénynél fogva; 2. a kötelékébe tartozó szövetkezet összes ingó vagyonára; 3. minden más követeléssel szemben, mely nem bir egyéb törvényes, azaz törvényen alapuló elsőbbséggel. E szerint a központi hitelszövetkezet követelése nem előz meg másnemű törvényes zálogjogot (bérlő, haszonbérlő, bizományos, szállítmányozó, fuvarozó); — s ezenkívül a dolog természeténél fogva nincs hatálya a szerződési (kézi) záloggal szemben ép úgy, mint harmadik személyeknek végrehajtáson kivül szerzett dologi jogaival szemben sem. A kielégítési elsőbbség csak a végrehajtás által szerzett jogokkal szemben érvényesül. A központi hitelszövetkezet részére biztosított jognak hatálya van csőd esetében is, még pedig kettős irányban. Ugyanis: a) Abban az esetben, ha a csőd megnyitása előtt az adós ellen végrehajtást foganasítottak, a szövetkezet kielégítési elsőbbsége a végrehajtás alapján igénybe vett külön kielégítési joggal szemben ép úgy érvényesíthető, mint a végrehajtási eljárásban. b) Egyebekben a szövetkezetet külön kielégitési jog és az általános csődtömegre utalt követelésekkel szemben elsőbbségi jog illeti meg. Ezzel elvileg azonos alapon nyugszik a helyi szövetkezet kielégitési elsőbbsége, de hatályának terjedelme tekintetében a következő korlátjai vannak: a) az elsőbbségi jog nem érvényesíthető azokkal a követelésekkel szemben, melyek az adósnak a szövetkezetbe történt belépése előtt keletkeztek, továbbá a törvényes elsőbbséggel bíró követelésekkel szemben, bár az adósnak a szövetkezetbe történt belépése utáni időből származtak ; — b) az elsőbbségi jog az adósnak csakis arra az ingó vagyonára terjed ki, mely a szövetkezet kerületében van. A központi hitelszövetkezet kielégitési elsőbbsége érvényre jut a kötelékébe tartozó szövetkezetekkel és ezeknek hitelezőivel szemben, mig a helyi szövetkezet kielégitési elsőbbsége saját tagjai és ezeknek hitelezői irányában érvényesül. Hogy úgy hazai jogunkban, mint egyes külföldi törvényhozásokban hasonló törvényes elsőbbségek ismeretesek, az nem szenved kétséget. Kétségtelen az is, hogy a törvényes zálogjog megszerzéséhez nem kívántatik meg a tényleges birtokbavétel, mert a törvényes zálogjog a törvény erejénél fogva létesül. É szerint a szóban forgó elsőbbségi jog jogászi constructiójának nincsen elvi akadálya. Döntő csakis a szükségesség kérdése, a minthogy a törvényes zálogjog minden egyes esete nem a szoros jogászi szempontra, hanem a közérdek túlnyomóságára vezetendő vissza. A mi különösen a helyi szövetkezetek részére megadott elsőbbségi jogot illeti, az a 23. §. jelenlegi szövegezése mellett nem jár harmadik személyek sérelmével, mert nem terjed ki a tagnak a szövetkezetbe történt belépése előtt keletkezett tartozásaira és a tagnak a szö-