Képviselőházi irományok, 1896. XV. kötet • 389-401. sz.
Irományszámok - 1896-391. Törvényjavaslat az államjegyekből álló függő adósság teljes beváltásáról
22 391. szám. a készfizetések felvételéig aranynyal teljesen fedezve vannak és bármikor bevonhatók. A készfizetések felvételének esetére pedig, ha és a mennyiben akkor még forgalomban vannak, teljesen ugyanazon szempont alá esnek, mint a többi bankjegy. 2. Összhangban vannak a tervezett intézkedések a készfizetések felvételének előkészítésével. Az ezüst öt-koronások veretése folytán a bank érczkészletében 32 millió ezüstforintos aranynyal helyettesi ttetik. A tiz-koronás bankjegyek fedezeteképen 80 millió frt arany érme helyeztetik el a banknál. A készfizetések felvétele a javasolt intézkedésekből kifolyó valamely ujabb intézkedésekhez kötve nincs, ellenkezőleg az átmenet a készfizetésekre teljesen simán történhetik. 3. A forgalomba hozandó fizetési eszközök a koronaérték rendszerének mindenképen megfelelnek. 4. Az államjegyek helyettesítésére kiadott fizetési eszközök, a mennyiben végleges jellegűek, érczfizetési eszközök, a mennyiben pedig ideiglenes jellegűek, az érczforgalom előkészítésére szolgálnak. A javasolt intézkedések tehát ennek a szempontnak is megfelelnek. * * Az államjegyekböl álló függő adósság teljes beváltásáról szóló I. sz. (391. sz.) törvényjavaslat a bevont államjegyek helyettesítéséről a forgalomban elvileg rendelkezik, a mennyiben kimondja, hogy ennek a helyettesítésnek 32 millió frt ezüst öt-koronás forgalomba hozatala és a bank által kibocsátandó 80 millió frt tiz-koronás bankjegy kiadása utján kell történnie. A részletes intézkedések az ezüst öt-koronások veretése iránt ellenben a II. szám (392. sz.) alatt, a koronaérték megállapításáról szóló 1892. évi XVII. törvény ez ikk kiegészítése tárgyában előterjesztett tövényjavaslatban, valamint a III. szám (393. sz.) alatt előterjesztett, az 1892. évi XVIII. t.-cz. a lap ján a magyar korona országainak kormánya és a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok kormánya között az érme- és pénzrendzerre vonatkozólag kötött szerződést kiegészítő pótszerződésről szóló törvényjvaslatban, a tiz-koronás bankjegyek kibocsátására vonatkozó részletes rendelkezések pedig a IV. szám (394. sz.) alatt előterjesztett, az Osztrák-magyar bank által kibocsátandó tiz-koronás bankjegyekről-szóló törvényjavaslatban foglaltatnak. Ez az utolsó helyen említett törvényjavaslat intézkedik egyúttal ugy a tiz-koronás bankjegyek, mint az ezüst öt-koronások forgalomba bocsátásánál követendő eljárásról. Az ezüst öt-koronások vereteséről az 1892. évi valuta-törvényekben követett eljárással egyezőleg kétféle törvényes intézkedést kell javasolnom. A II. szám (392. sz.) alatt előterjesztett törvényjavaslat ugyanis az ország önálló intézkedési jogának megfelelő, az öt-koronások veretesére vonatkozó összes intézkedéseket foglalja magában. Minthogy azonban Ausztriával az 1892. évi XVIII. törvényczikk alapján az érme- és pénzrendszerre vonatkozó szerződést megkötöttük, e szerződésben pedig a koronaértékbeli érmék nemenkint meg vannak állapítva olykép, hogy ujabb fajta érmék csak a szerződő felek kölcsönös beleegyezésével verethetők, a szerződés hatályának tartama alatt az ezüst öt-koronások veretesére és az ennél a veretesnél szem előtt tartandó elvi rendelkezéseknek egyöntetűségére nézve a mondott, az érme- és pénzrendszerre vonatkozó szerződést kiegészítő pótszerződés kötendő, a melynek intézkedései a III. szám (393. sz.) alatt előterjesztett törvényjavaslatban foglaltatnak. E két törvényjavaslat közelebbi tartalmát e törvényjavaslatok részletes indokolásában van szerencsém részletesen kifejteni. *•
