Képviselőházi irományok, 1896. XIII. kötet • 361-387. CXVIII-CXXVII. sz.

Irományszámok - 1896-379. Törvényjavaslat a gazdasági és ipari hitelszövetkezetekről

288 379, szám. V. Fejezet. Állami kedvezmények. . ' . (77., 78. §§.)• Az államkincstár a központi intézet czéljához részint közvetlen dotatióval, részint közvetve adó- és egyéb kedvezményekkel járul. A közvetlen dotatio áll (77. §.): 1. egy millió korona készpénzből, melynek fejében az államkincstár megfelelő számú alapítványi üzletrészeket kap s ezek alapján mindazon jogokat gyakorolja, melyeket a javaslat s az alapszabályok az alapító tagoknak biztosítanak. Különösen részesül az alapítványi üzletrészek után járó 4°/o-os osztalékban is s az azokra befizetett összeget idővel szintén visszakapja, úgy hogy az csak mint kamatozó előleg jelentkezik; 2. három millió korona névértékű italmérési kártalanítási kötvényből, melyek a kamatokkal együtt a kötvények biztosítási alapjának létesítésére, illetőleg gyarapítására fordíttatnak. Ezek a kötvények a központi intézet tulajdonába bocsáttatnak ugyan, de ha az intézet netalán feloszolnék és felszámolna, a hitelezők kielégítése után az államkincstárra visszaszállnak; 3. 100.000 korona készpénzből a központi intézet alapítási és első szervezési költségeire ; . 4. legfeljebb évenkénti 100.000 korona készpénzből az üzemköltségek fedezésére, ha és mennyiben ezek sem az intézet saját bevételeiből, sem a biztosítéki alapra adott italmérési kötvények igénybe vehető kamataiból ki nem kerülnének. A közvetett kedvezmények a következők (78. §.): . * 1. adómentesség, illetőleg felmentés a kereskedelmi és iparkamarai illeték alól; 2. bélyeg- és illetékmentesség az intézet mindennemű okmányai után, egyedüli kivételével az intézet által kibocsátott vagy forgatott váltóknak és utalványoknak; 3. portómentesség mindennemű postaküldeményeire és postai utalványaira nézve. (79—81. §§.) A 79. §-a a már említett felhatalmazást tartalmazza arra nézve, hogy a központi intézet a gazdasági és ipari hitelszövetkezeteken kívül más czélú gazdasági és ipari szövetkezeteket is felvehessen kötelékébe. Ez azonban minden esetre feltételezi, hogy az ilyen szövetkezetek is megfeleljenek azoknak a követelményeknek, melyeket a javaslat a hitelszövetkezetek irányában támaszt. Minthogy továbbá a más czélú szövetkezetek felvétele a központi intézet ügyvezetésének irányára lényeges befolyást gyakorol s annak koczkázatát fokozhatja: természetes, hogy a pénzügyminister a felvételi engedélyt minden egyes esetben csak a központi intézet előterjesztése és javaslata alapján adhatja. Az id. §. egyébiránt megengedi, hogy más czélú szövetkezetek akkor is a jelen törvény értelmében alakuljanak vagy átalakuljanak, ha a központi intézet kötelékébe nem lépnek be. Ugyanazok az okok, melyek ezt a hitelszövetkezetekre nézve kívánatossá teszik, a más czélú gazdasági és ipari szövetkezetekre is találnak. A javaslat alapján alkotandó törvény hatálya ki fog terjedni a magyar korona országainak egész területére. Minthogy a javaslat 41 - 44. §-aiban foglalt rendelkezések a csődeljárás körébe tartoznak s a csődeljárás szabályozása Horvát- és Szlavonországok törvényhozási