Képviselőházi irományok, 1896. XIII. kötet • 361-387. CXVIII-CXXVII. sz.

Irományszámok - 1896-379. Törvényjavaslat a gazdasági és ipari hitelszövetkezetekről

379. szám. 285 ideig oly szövetkezetektől függjön, melyek magukat az ő befolyása alól kivonták s bizalmát elvesztették. 5. A 64. §. végre oly elsőbbségi jogot s oly kielégítési előnyöket biztosit a központi intézetnek a kötelékébe tartozó szövetkezetekkel szemben, melyek elég alkalmasak arra, hogy a nagymérvű hitelnyújtásból eredő koczkázat enyhittessék s teljesen indokolva vannak a központi intézet közhasznú hivatása s az államkincstár érdekei által. Ezen elsőbbség és kielégítési kiváltság lényegileg ugyanaz, melyet az 1887. évi XXVI. t.-cz. 100. §-a az osztrákmagyar banknak biztosított s még kiegészítést nyer a központi intézetnek az általa kibocsátott kötvények biztonsága érdekében adott közvetlen végrehajtási joggal, a mely a javaslat 76. §-ában van megállapítva. III. Fejezet. Szervezet és felügyelet. (65-68. §§.) A központi intézet szervezete általában ugyanaz, mint más szövetkezeté s eltekintve attól, hogy az igazgatósági tagok száma az intézet jelentőségének megfelelően törvényileg állapittatik meg, csak annyiban mutat eltérést, a mennyiben ezt a közérdek és különösen az államkincstár érdekeinek megóvása okvetlenül megköveteli. E czélból a három leginkább érdekelt minister: a pénzügyi, kereskedelemügyi és földmívelésügyi minister egy-egy tagot nevez ki az igazgatóságba. Ezenfelül még a földmívelési és ipari érdekek erősebb képviseltetése végett egy-egy alelnököt a földmívelésügyi és kereskedelmi minister s a pénzügyi ellenőrzésre való tekintettel egy felügyelő bizottsági tagot a pénzügyminister nevez ki. E mellett az állam befolyása még annyiban is biztosíttatik, hogy az ügyvezető igazgatók, a kik az igazgatóság végrehajtó bizottságát alkotják s a kiktől első sorban függ az intézet helyes irányban való vezetése, a pénzügyminister által megerősíttetnek; míg az állami főfelügyelet gyakorlása a pénzügyminister által kinevezett kormánybiztos utján történik, a kinek megfelelő hatáskör van adva. E főfelügyelet folyománya egyúttal, hogy a központi intézet alapszabályai s azok minden módosításai a pénzügyminister jóváhagyása alá terjesztendők (68. §.), a ki azokra nézve az igazságügyi, földmívelésügyi és kereskedelmi ministert is meghallgatni köteles. Hogy az igazgatóság elnökét Ő Felsége a király nevezze ki: az intézet tekintélyének emelése érdekében kívánatos. Az intézet belső ügykezelési szervezete iránt az alapszabályok és az ügyrend fognak intézkedni. A javaslat 66. §-a csak arról gondoskodik, hogy a központi intézet a szükséghez képest állandó külső közegeket is alkalmazhasson és nevezetesen az országnak távolabbi részeiben rendes képviselőséget állithasson fel, Horvát-Szlavonországokban azoknak különleges viszonyaira való tekintettel pedig ily képviselőség felállítása kötelezően van kimondva. E képviselőségek nem lesznek szükségképen egyenlően szervezve s mindenesetre a viszonyok figyelembevételével fognak felállíttatni. Első sorban oly képviselőségekről vau szó, melyeknek tagjai a központi intézet hivatalnoki karához tartoznak s jogilag mint kereskedelmi meghatalmazottak szerepelnek. De nincs kizárva, hogy ezen hivatalnokok mellett az illető vidéknek a szövetkezeti ügy iránt érdeklődő tekintélyesebb férflaiból választmány szerveztessék, a mely különösen a hitelképesség megbirálásánál segédkezhetnék. Sőt az is lehetséges, hogy a központi intézet képviseletével valamely kötelékébe tartozó szövetkezetet biz meg. A tapasztalat fogja mutatni, hogy minő alak fog legjobban czélhoz vezetni, s azért a központi intézet kezeit törvényileg előre megkötni nem tanácsos.