Képviselőházi irományok, 1896. XIII. kötet • 361-387. CXVIII-CXXVII. sz.

Irományszámok - 1896-379. Törvényjavaslat a gazdasági és ipari hitelszövetkezetekről

282 379. szám. incidensek által nem bonyolittatik, a mi szintén hozzájárul a hitelezők nagyobb biztosításához..— E mellett azonban e §. mégis nem fosztja meg a tagokat attól, hogy sérelmeik orvoslásátkövetelhessék. VI. Fejezet. Vegyes intézkedések. (45-46. §§.) A 45. §. módot nyújt arra, hogy a már fennálló gazdasági és ipari hitelszövetkezetek is a jelen törvény előnyeiben részesülhessenek, mi végből azonban alapszabályaikat megfelelően módosítani tartoznak. Csak a felelősség eddigi mérve tartható meg továbbra is, nehogy az átalakulás oly esetben, midőn a tagok felelőssége kisebb, mint a javaslatban megszabott, ki legyen zárva; mig ha a felelősség nagyobb, nem forog fenn elegendő ok annak leszállítását követelni, sőt a hitelezőkre való tekintet, a kik nagyobb felelősség alapján hiteleztek, ezt egyenesen tiltja. A 46. §. a szövetkezeteknek adó- és illetékmentességet nyújt, a mely tetemesen csökkenteni fogja azoknak kiadásait s lényegesen hozzá fog járulni, hogy a tagjaiknak adott kölcsönök minél olcsóbbak legyenek. E kedvezményre azonban csak azok a szövetkezetek tarthatnak igényt, a melyeknek közhasznú tevékenysége a központi intézet felügyelete és ellenőrzése által teljesen biztosítva van. Az adó- és illetékmentesség a nyerészkedésre nem irányuló hitelszövetkezeteket az 1875: XXIV. t.-cz. 4. §-a, illetve az 1880: LX. t.-cz., s az 1869: XVI. t.-cz. 5. §-a értelmében jelenleg is megilleti, a javaslat azonban azt még kiterjeszti s ezt a kiterjedtebb adó- és illetékmentességet olyan szövetkezeteknek is engedélyezi, melyeknél az adó- és illetéktartozás a pénzügyminister által rendeletileg függőben tartatott, ha két éven belül a központi intézet kötelékébe belépnek. A javaslatban megállapított adóés illetékmentesség azonban ismét megszűnik, ha valamely szövetkezet a központi kötelékből kilép és pedig azon naptól fogva, melyen a kilépés vagy kizáratás a czégjegyzék-biróság által közzététetik. MÁSODIK CZÍM. Központi hitelszövetkezett I. Fejezet. A központi hitelszövetkezet alakítása. (47—49. §§.) Az általános indokolásban már ki vannak fejtve azon okok, melyek arra indítottak, hogy a gazdasági és ipari hitelszövetkezetek ügyének erkölcsi és anyagi támogatására, az államkincstár segélyezése mellett alapítandó országos központi intézet maga is szövetkezeli alapra helyeztessék. Ennek következtében a központi intézet elvileg szintén a kereskedelmi törvénynek a szövetkezetekre vonatkozó határozatai alá esik, s csak azon eltérések állapitandók meg, melyek a központi intézet különleges természete és czélja által kőveteltetnek. Ennek kijelentése után a 48. §. mindenekelőtt meghatározza, hogy kikből alakúi a központi intézet? A javaslat szükséges tőke befizetését első sorban oly alapító tagoktól várja, a kik egy vagy több alapítványi üzletrészt jegyeznek, s a kik akár egyesek, akár más intézetek lehetnek.