Képviselőházi irományok, 1896. XIII. kötet • 361-387. CXVIII-CXXVII. sz.

Irományszámok - 1896-379. Törvényjavaslat a gazdasági és ipari hitelszövetkezetekről

266 379. szám. tud eleget tenni. Már pedig lehetetlen kimondani, hogy a megalakulástól a központba való felvételig terjedő átmeneti időszak tartama alatt a jelen törvény rendelkezései nem alkalmazhatók, a midőn az ezek értelmében való megalakulás épen a központi intézetbe leendő felvételre való tekintettel történik. Ehhez hozzájárul, hogy valamely, a központ kötelékébe tartozó szövetkezet később ismét kiléphet, a mikor a legnagyobb visszásság keletkeznék, s bonyodalmakra is vezetne, ha meg nem hagyatnék számára az a jogrend, mely alatt éveken át működött, s melynek alapján úgy saját tagjaival, mint másokkal jogviszonyokba lépett.] IV. Már általánosságban ki kell emelnem, hogy a javaslat elvileg csak a gazdasági és ipari hitelszövetkezeteket vette föl keretébe. Ezeknek jogrendjét állapítja meg az I. czímben, s ezekre alapitja a központi szervezetet. Ismeretes dolog, hogy Dalunk a szövetkezetek túlnyomó nagy részben "hitelszövetkezetek, mig egyéb czélú szövetkezetek csak kivételesen keletkeztek. A mire a kisebb gazda- és iparos osztálynak első sorban s legfőképen szüksége is van: az az olcsó hitel s ha ezt megszerezzük neki, ezzel képessé teszszük minden szükséglet könnyű kielégitésére, a mely gazdasági tevékenységében felmerül. E mellett csak a hitelszövetkezetek birnak azzal az egyszerű, biztosabb és könnyen ellenőrizhető üzletkezeléssel, a mely a központi intézetnek szilárd alapul szolgálhat; holott más czélú szövetkezetek: a fogyasztási egyletek, a nyersanyag-beszerzési szövetkezetek, az elárusító és raktárszövetkezetek, a termelő szövetkezetek stb. oly bonyolult üzleti berendezést, oly szakszerű jártasságot és körültekintést tételeznek fel s oly esélyeknek vannak kitéve, hogy azoknak rendszeres bevonása a központi intézet kötelékébe ennek ügyvezetését és ellenőrzési feladatát szükségképen megnehezítené, sőt nagyobbmérvü veszteségeket is okozhatna. Mindazonáltal a javaslat a központi intézet által nyújtandó segélyt a többi czélokra szolgáló gazdasági és ipari szövetkezetektől nem akarja teljesen megtagadni. Oly esetekben, midőn más czélú szövetkezet alakítása és támogatása különösen indokoltnak mutatkozik s annak megbízhatósága és életrevalósága iránt alapos megnyugvás szerezhető, a központi intézet kivételképen ilyent is felvehet kötelékébe. De minthogy más czélú szövetkezetek felvétele a központi intézetbe az állami hozzájárulás biztonságát is érinti, a javaslat 79. §-a ezt csak azon feltétel alatt engedi meg, ha a pénzügyminister a felvételt engedélyezi. Ha egyébiránt a központi intézet kellően megerősödik s a kisgazda- és iparos osztály nálunk is nagyobb képességgel fog bírni más czélú szövetkezetek fentartására, mint az eddigelé tapasztalható: nincs kizárva, hogy a központi intézet működési köre elvileg is mindennemű szövetkezetekre ki fog terjesztetni. B. Részletes indokolás. ELSŐ CZIM. Gazdasági és ipari Mtelszöyetkezetek. l. §• E czim a gazdasági és ipari hitelszövetkezetek jogviszonyait kettős czél szem előtt tartásával szabályozza. Az egyik czél az, hogy ezek a szövetkezetek oly szervezetet nyerjenek, mely lehetővé teszi, hogy az országos központi hitelszövetkezetbe felvétessenek s ily módon állami támogatásban részesüljenek. A másik czél pedig az, hogy azok a szövetkezetek is, melyek nem reflektálnak az állam támogatására, vagy más okból nem tartoznak az országos központi hitelszövetkezet