Képviselőházi irományok, 1896. XIII. kötet • 361-387. CXVIII-CXXVII. sz.

Irományszámok - 1896-373. A képviselőház közoktatásügyi bizottságánek jelentése "a lelkészi jövedelem kiegészitéséről" szóló törvényjavaslat tárgyában

160 373. szám. állam részéről az egyházakkal szemben eddig követett eljárásnak úgy, mint az egyházak autonomicus szervezetének és az állam pénzügyi érdekeinek is. A javaslat minden rendelkezése a törvényesen bevett vallásfelekezetek közötti jogegyenlőség és viszonosság nagy elvén nyugszik; az nyer alkalmazást amaz intézkedésében is, hogy miután a latin, görög és örmény szert. kath. lelkészek kongruájának rendezése — a kath. egyház különleges közjogi állásánál és e rendezés külön jogalapjánál fogva — e törvényjavaslatban megoldást nem nyerhetett; annak folyamatban levő külön rendezése bekövetkeztéig— a legszűkebb anyagi viszonyok között élő kath. lelkészek jövedelmének kiegészítése iránt is történik ideiglenes gondoskodás. Ez vezérelte a közoktatásügyi bizottságot maga a vallás- és közoktatásügyi minister részéről előterjesztett ama módosítások elfogadásában is, melyek a javaslat 6., 7., 8. és 9. §-ainak hatályát és az azokban foglalt jogvédelem biztosítékait a jövedelmi kiegészítést élvező kath. lelkészekre is kiterjesztik. Az eredeti szövegezés ugyanis a kath. lelkészek jövedelmének kiegészítésére fordítandó összegek megvonására nézve a kormánynak feltétlen és korlátlan rendelkezési jogot biztosított; már pedig a jogegyenlőség és igazságosság megkövetelik, hogy ők is a többi törvényesen bevett vallásfelekezetek lelkészeivel egyenlő jogvédelemben és elbánásban részesüljenek, hogy a kath. lelkészek jövedelmének kiegészítése is csak előzetes egyházhatósági fegyelmi eljárás után legyen elvonható és hogy az elvonást kimondó ministeri határozat ellen a kath. egyházi hatóság is panaszjoggal élhessen a közigazgatási bíróságnál. Nem sérti, sőt érintetlenül hagyja a javaslat az egyes vallásfelekezetek autonóm jogkörét sem; az állam részére a felügyeleti jognak csak azt a mértékét biztosítván, mely a jogok adójának, az állami támogatás intézményszeíü biztosításának természetes folyománya és a melyről az állam nagy érdekek sérelme nélkül le nem mondhat. Ugy a lelkészi létminimum összegének, mint a lelkészi jövedelmek ez összeg erejéig való kiegészítésére kitűzött határidőnek megállapításánál gondos figyelemmel volt a javaslat az állam pénzügyi helyzetére is. A létminimum összegét a lelkészek nagyobb vagy kisebb qualificatiójához képest, mely megkülönböztetés ugy egyházi, mint állami szempontból csak helyeselhető, 1.600, illetőleg 800 koronában állapítja meg, mely ha talán a lelkészi állás kiváló fontosságával nincsen is egészen arányban, ha gondtalan életet nem is biztosit: kétségtelenül a lelkészi karnak ezreit fogja a mindennapi kenyér súlyos gondjától megmenteni annál is inkább, mert a lelkészi jövedelmek megállapításánál a felszámítandó jövedelmekre és levonandó kiadásokra nézve a javaslat valóban oly méltányos alapelveket szab meg, hogy a jövedelmi kiegészítéssel ellátandó lelkészek tényleges javadálma az 1.600, illetve 800 koronánál mindenesetre jelentékenyen nagyobb lesz. Különben a megállapított létminimum megfelel a nyugoti államok lelkészei jövedelmi átlagának és az állam e gondoskodása kétségtelenül jótékonyan fog kihatni a már-már fenyegető lelkészhiány veszedelmének elhárítására is. A jelen javaslat törvénynyé válása, ha nem is közvetlenül, mert hiszen ez nem is volt czélja, de közvetve mindenesetre könnyíteni fog egyes, egyházi járulékokkal túlterhelt egyházak anyagi helyzetén is, legalább a túlterhelés emelkedésének elejét veszi; mert felmenti őket annak gondjától, hogy rosszul dotált lelkészeik fizetésének elkerülhetlen emeléséről a saját terhükre gondoskodjanak. Ha mégis merültek föl az érdekelt körök részéről e javaslat ellen aggodalmak, azok túlnyomó részben a törvényjavaslat nyíltan kifejezett czéljának és egyes intézkedéseinek határozott félreértéséből vagy az állam pénzügyi helyzetével nem számoló túlzott követelésekből származtak. Azokat az aggodalmakat pedig, melyek némi alappal bírtak, — hiszszük — el fogják oszlatni és közmegnyugvást fognak kelteni a törvényjavaslaton magának a vallás- és köz-