Képviselőházi irományok, 1896. XIII. kötet • 361-387. CXVIII-CXXVII. sz.
Irományszámok - 1896-372. Törvényjavaslat a községi és némely más erdők és kopár területek állami kezeléséről, továbbá a közbirotkosságok és a volt úrbéresek osztatlan tulajdonában lévő, közösen használt erdők és kopár területek gazdasági ügyvitelének szabályozásáról
128 372. szám egészben véve közgazdasági szempontból igen nagy jelentőséggel biró erdőknek, főképen a birtokosok szegénységére visszavezethető, rendszertelen és hiányos kezelése több esetben már maguknak az erdőknek fentartását is veszélyeztette. Magasabb közgazdasági szempontokból tehát még áldozatok árán is megtörtént az átvétel, mihelyt a birtokosok a méltányosan megállapított kezelési költség-átalányok megfizetésére szerződésileg kötelezettséget vállaltak. így Csik vármegye birtokosainak erdei még az 1884. évben állami kezelésbe vétettek át; a következő években pedig évről-évre több és több erdőbirtokos kérte erdeinek állami kezelését, úgy, hogy az erre vonatkozólag megkötött szerződések alapján, ma már az ország 63 vármegyéje közül 38 vármegyének (nevezetesen: Arad, Árva, Bars, Bács-Bodrog, Borsod, Csik, Csongrád, Gömör és Kishont, Háromszék, Heves, Hont, Jász-Nagykun-Szolnok, MarosTorda, Máramaros, Mosón, Nógrád, Nyitra, Pest-Pilis-Solt-Kiskun, Pozsony, Sáros, Somogy, Sopron, Szepes, Szilágy, Szolnok-Doboka, Temes, Tolna, Torda-Aranyos, Torontál, Trencsén, Turócz, Udvarhely, Ugocsa, Ung, Vas, Zala, Zemplén és Zólyom vármegyéknek) összes községi stb. erdei — számszerint 7.798 erdőbirtok 1,998.113 kat. hold összes területtel —; továbbá az ország 25 városi törvényhatósága közül 7 törvényhatóságnak (úgymint: Baja, Pancsova, Szabadka, Szeged, Temesvár, Újvidék és Versecz városoknak) erdei — 19.589 kat. holdnyi összes területtel — szerződéses alapon az állam által kezeltetnek. Sőt ezeken kivül az állam által kezeltetnek még Brassó vármegyében a »hétfalusk erdők (10 erdőbirtok 35.146 kat. holdnyi területtel); —Besztercze-Naszód vármegyében a »volt naszódvidékk erdők (52 erdőbirtok 283.385 kat. holdnyi területtel); — és KrassóSzörény vármegyében a volt úrbéresek és a »volt 14. számú szerbbánáti határőrezred« községeiből alakult vagyonközség tulajdonát képező erdők is (18 erdőbirtok, 39.385 kat. holdnyi területtel. Csanád, Fejér és Komárom vármegyékben pedig szintén meg vannak már kötve a szerződések, úgy, hogy az állami kezelés ezen vármegyékben (51 erdőbirtokon, 7.156 kat. holdon) még ez év folyamán életbe léptethető lesz. Jelenleg tehát csupán 21 olyan vármegye van az országban (3.539 erdőbirtok, 1,950.797 kat. holdnyi összes területtel), a hol a törvényhatóságok által kezdetben létesített erdőtiszti szervezetek még fen.nállanak; de 9 vármegyének birtokosai már ezek közül is lépéseket tettek az állami erdőkezelés életbe léptetése iránt s csak a költségek körül felmerült nehézségeknek lehet tulajdonitani, hogy e tekintetben végleges megállapodások még nem jöttek létre. Az erdőtörvény 21. §-ának hatálya alá eső, fentebb emiitett 11.475 kisebb terjedelmű erdőbirtok közül tehát ma már 7.936 erdőbirtok az állam által kezeltetik. Már maga ez a körülmény, t. i. hogy az erdőtörvény 17. §-a alá eső kisebb erdőbirtokosoknak több mint 2 /3-ad része önszántából az államra bizta erdejének kezelését, kétségtelenül azt bizonyítja, hogy az 1879. évi XXXI. törvényczikk 21. §-ában foglalt nagyfontosságú intézkedés teljesen és sikeresen csakis a községi stb. kisebb kiterjedésű és csekélyebb jövedelmezőségű erdők állami kezelése mellett hajtható végre. De bizonyságot szolgáltat ez a körülmény arra is, hogy a törvényjavaslat az állami erdőkezelés szervezésével tulajdonképen csak egy már meglevő, a« életben jól bevált intézményt ikiat törvénybe. Erre azonban most már tényleg el is jött az idő, mert az állami erdőkezelés intézményét az eddigi szerződéses alapon továbbra is fentartani és kiterjeszteni már csak azért sem lehet, mert, a mint a tapasztalat mutatja, a törvényhatóságok nem képesek a szerződésekben megállapított kezelési átalányokat pontosan behajtani, úgy, hogy a hátralékok folytonosan szaporodnak, s helyenkint már is nagy összegre nőttek. De ha ezt a pénzügyi szempontot figyelmen kivül lehetne is hagyni, kétségtelen, hogy egy olyan intézményi, melyre az egész országban szükség van, kellőleg kifejleszteni és az
