Képviselőházi irományok, 1896. XII. kötet • 322-360. , CVIII-CXVII. sz.
Irományszámok - 1896-329. Törvényjavaslat az 1881:LIX. törvényczikk 3. §-ának módositásáról
329. szám. 57 A tanácsülési ügydarabok előkészítése, a tanácsülések megalakulása, a tanácsülésben Való határozathozatal és az elintézett ügyek további kezelése nagyobb formaságokhoz van kötve s ezek az eljárás menetében szükségszerűen késedelmet okoznak. Az előadónak gyakran napokig kell várnia arra, hogy az előkészített ügyet a tanácsülésben előadhassa. Sok esetben az előadandó ügyek nagy tömege miatt vagy a tanácsülés során fölmerült egyéb körülmények miatt is késik a határozat meghozatala és kiadása. Mindez el lesz báritva, ha a határozatoknak és intézkedéseknek fennebb körvonalozott csoportja mentesül a tanácsülésben való elintézési módjának alakszerűségeitől. Kérdés merülhet fel azonban abban az irányban, vájjon ez megtörténhetik-e a jogbiztosság koczkáztatása nélkül? Erre vonatkozólag mindenekelőtt megjegyzem, hogy a javaslat a törvényhozás által már régebben kijelölt és követett nyomon halad. Már több oly törvényünk van, melyekben az az irány jut kifejezésre, hogy a törvényszékek kebelében az ügyek és bírói cselekmények bizonyos csoportjai egyes-birói elintézés tárgyává tétessenek. Ide tartozik a telekkönyvi ügyeknek egyes birák által elintézését rendelő 1887 : XXIX. törvényczikk; ezt megelőzően pedig azok a törvények, a melyek kiküldött egyes-birákra bízták bizonyos ügyek előkészítését, ilyen az erdélyi birtokrendezési eljárásról szóló 1880 : XLV. t.-czikk, a kisajátítási eljárást szabályozó 1881 : XLI. t.-czikk, a csődtörvényt tartalmazó 1881 : XVII. t.-czikk a csődbiztos hatáskörére vonatkozó rendelkezéseivel. S ugyanez az irány nyilatkozik meg az 1881 : LIX. t.-cz. 107. §-ában nyert felhatalmazás alapján 1881. évi november hó 1-én 3263. sz. a. kibocsátott abban az igazságügyministeri rendeletben is, a mely a kiskorúság meghosszabbítása, az atyai hatalom gyakorlatának megszüntetése és a gondnokság alá helyezés iránti eljárást szabályozza. Mindezek a jogszabályok a gyakorlatban az ügyek ellátásának alaposságát és a jogok biztosságát nem veszélyeztették, sőt az igazságszolgáltatás érdekeire, különösen az ügyek lebonyolításának gyorsaságára a lehető legjobb kihatással vannak. A javaslat által az egyes-biró hatáskörébe utalt teendők két csoportba sorozhatok. Az első csoport oly birói cselekményeket foglal magában, a melyek csupán az ügy érdemében való döntés előkészítését czélozzák. Ide fognak tartozni természetesen az ügynek csakis belső, úgyszólván házi kezelését tárgyaző intézkedések is, melyek a birói ügyviteli szabályok 168. §-a alapján jelenleg az ülésen kívüli elintézés tárgyai. Ez utóbbiakra nézve minden aggály nélkül lehet az ülésen kivül való elintézésnek az előadóval szemben felállított biztosítékok szempontjából amúgy is kevés gyakorlati jelentőséggel biró eddigi alakja helyett az egyes-birói elintézés módját megállapítani. A mi pedig az előkészítő jellegű határozatokat illeti, kétséget nem szenved, hogy az idézések, a határidők kitűzése, az ügyeknek pertári kezelése körüli intézkedések, a felebbviteli beadványok felterjesztése és más hasonló intézkedések, természetüknél fogva és az ügy érdemével való csekélyebb összefüggésüknél fogva nem követelik meg, hogy társasbirósági határozathozatal tárgyává tétessenek s megnyugvással bizhatók az előadóra, mint egyes-biróra, annyival inkább, mert a netán előfordulható sérelmekkel szemben az esetleg igénybe vehető felfolyamodáson kivül orvoslást nyújthat a törvényszék ügyérdemi határozata és az az ellen használható fölebbvitel. A mi pedig a per érdemének eldöntésével összefüggő fontosabb perelőkészítő határozatokat illeti, mint a milyen a bizonyítás felvételének, a bizonyitásfelvétel ismétlésének és kiegészítésének, valamint a tárgyalás kiegészítésének elrendelése: ezeket a javaslat továbbra is meghagyja a tanácsülésben való határozathozatal körében. A javaslat által egyes-biróhoz utalt teendők másik csoportja oly határozatokat ölel fel, a melyeket nemcsak a sürgősség, hanem a tényállás és a jogkérdés egyszerűségének okából is lehet a tanácsülés mellőzésével meghozni. KÉPVH. IROMÁNY. 1896—1901. XII. KÖTET. 8
