Képviselőházi irományok, 1896. XII. kötet • 322-360. , CVIII-CXVII. sz.
Irományszámok - 1896-338. Törvényjavaslat a lelkészi jövedelem kiegészítéséről
82 338. szám. Melléklet a 338. számú irományhoz. „A lelkészi jövedelem kiegészítéséről 4 ' szóló törvényjavaslat indokolása. Általános indokolás. Ugy a jelen, mint az ezt megelőző kormány a legújabb egyházpolitikai törvények tárgyalása alkalmával ismételten Ígéretet tett arra nézve, hogy a törvényesen bevett vallásfelekezetek lelkészeinek nyomasztó anyagi helyzetén segiteni fog. A legmagasabb trónbeszéd is e tárgyban határozott kijelentést tett. Ezen kijelentéseknek beváltását czélozza a jelen törvényjavaslat. A magyar állam csak a közelmúltban, a vallás szabad gyakorlatáról szóló törvény alkotása alkalmával, biztosította az egyéni vallásszabadság nagy elvét és állapította meg a cultusszabadságnak, a vallás szabad gyakorlatának törvényes feltételeit. Ezen rendezés alkalmával, az eddigi fejlemények alapján, két különböző alapelv, két különböző rendszer állott a magyar törvényhozás előtt. Az egyik az egyház és állam merev szétválasztásának rendszere, a melynek lényege abban csúcsosodik ki, hogy a vallási társulatokat a magánjog keretei közé utalja, a hol az egyház az államtól nem igényel több támogatást, de nem is tűr nagyobb befolyást, mint bármely magántársulat. Az egyház és állam ily merev szétválasztása logikai következetességgel nincs keresztülvive sehol. Nincs az ezen rendszerre például idézni szokott Belgiumban sem, hol az egyház szükségletei az állami költségvetésben irányoztatnak elő. k hol pedig az egyházak részére állambudget létezik, ott az állam és egyház logikai következetességgel keresztülvitt szétválasztási rendszeréről nem lehet szó. De nincs keresztülvive még magában Észak-Amerikában sem, mert az Egyesült-Államok törvényei, melyek egy oldalról például a vasárnap megülését, bizonyos istenitiszteletek megtartását az államegyház rendszerének szellemében szabályozzák, más oldalról, a magánjog terén, nagyon is megszorító rendelkezéseket tartalmaznak stb. Hazai viszonyaink között az állam és egyház merev szétválasztása gyakorlatilag kivihetetlen törekvés, jogtörténeti fejlődésünkkel homlokegyenest ellenkezik; eredményeiben nemzeti nagy érdekeinket derékon támadná meg. Ezért állott a magyar törvényhozás a legújabb egyházpolitikai törvények megalkotása alkalmával is egy más rendszer alapjára.
