Képviselőházi irományok, 1896. XII. kötet • 322-360. , CVIII-CXVII. sz.
Irományszámok - 1896-358. Az igazságügyi bizottság jelentése "az 1881:LIX. törvényczikk 3. §-ának módositásáról" szóló törvényjavaslat tárgyában
304 358. szám. Ezekben van a jelenleg fennálló helyzet s azon helyzet, melyet a tárgyalás alatt levő törvényjavaslat az életben teremteni fog, egymással szembe állítva. Felmerül ezek után azon kérdés, hogy czélszeríí és időszerű-e a jeleu törvényjavaslat által tervbe vett módosítása a jelenleg fennálló állapotnak? A czélszerííség szempontjából az vizsgálandó, hogy a törvényjavaslat intézkedései által megvalósittatik-e az igazságszolgáltatás azon követelménye, a mely annak alaposságában és ezzel kapcsolatosan a gyorsaságban és olcsóságában található fel. Ezen két utóbbi követelmény megvalósítása oly nyilvánvaló, hogy bővebb indokolást nem igényel. De nem veszélyezteti a törvényjavaslat az igazságszolgáltatás alaposságát sem. Az idáig érvényben levő törvényhozási intézkedéseink által már jelenleg is úgy a kir. törvényszékeknél, valamint a járásbiróságoknál is, sokkal fontosabb és a dolgok érdemébe inkább vágó ügyek vannak egyes-bírói elhatározás alá bocsátva, a nélkül, hogy kifogás az alaposság tekintetében fenforogna. Most kijelentett meggyőződésünket támogatja azon körülmény is, hogy a jogkereső közönség annyira megnyugvással veszi az egyes-birói elintézést, hogy az egyes-biró hatáskörébe törvény szerint nem tartozó fontosabb ügyekben is annak önként veti magát alá s azt szerződésileg kiköti. A jogtörténeti fejlődésen kivül nem hagyhatjuk megemlítés nélkül azon tapasztalásból szerzett meggyőződésünket sem, hogy bíróságaink ujabb időben fokozatosan mindinkább fejlődtek és igy teljes megnyugvással nézhetünk a tervbe vett működésük elé. A mi különösen az időszerűség kérdését illeti, ezt első sorban befolyásolja a sommás eljárásnak már keresztülvitt reformja és az igazságügyi politika további fejlődésére nézve fenforgó azon irány, mely a polgári peres eljárás általános reformjára vonatkozik. Ezek szerint a törvényjavaslat tervbe vett intézkedései határozottan olyanok, melyek úgy az elmélet követelményei, valamint szintén a gyakorlati élet tapasztalatai szerint helyeseknek mondhatók. Megemlítés nélkül nem akarjuk még hagyni, hogy a törvényjavaslat rendszere is helyes, miután taxatíve sorolta fel azon eseteket, melyek ezentúl három tagú tanácsban fognak elintézést nyerni. A polgári ügyekben felmerülő fontosabb határozatok ismertek és előre meghatározhatók és igy csak tüzetes felsorolása által a judicaturában minden kétségnek eleje van véve. A részletekre átmenve, a bizottság a törvényjavaslat 1. §-ának 10. pontjából az 1874: XXXV. t. ez. 67. §^ára való utalást törlendőnek találta, miután ez tévedésből került a javaslat szövegébe. Továbbá ugyanezen szakasz 11. pontját azzal találta kiegészítendőnek, hogy a kiskorúság meghosszabbítása, az atyai hatalom gyakorlásának megszüntetése és a gondnokság alá helyezés iránti eljárásban, mindazok a határozatok, melyek eddig is hármas tanácsban nyertek elintézést, ezentúl is tanácsülési elintézés tárgyát fogják képezni. A bizottság tehát a tárgyalás alatt levő törvényjavaslatot úgy jogfejlődésünk szellemével, miként a gyakorlati élet követelményeivel teljesen összhangzónak ismervén fel: azt úgy általánosságban, miként részleteiben az emiitett módosításokkal együtt, elfogadásra ajánlja. Az ekként szerkesztett törvényjavaslat •/• alatt csatoltatik. Kelt Budapesten, 1898. évi márczius hó 7-én. Fabiny Teofil s. k, Zsigárdy Gyula s. h., az igazságügyi bizottság elnöke, az igazságügyi bizottság előadója.
