Képviselőházi irományok, 1896. XII. kötet • 322-360. , CVIII-CXVII. sz.
Irományszámok - 1896-323. A kereskedelemügyi m. kir. minister jelentése az országgyüléshez, a szécsány-számos-alibunári fő- és a számos-antalfalvai szárnyvonalból álló helyi érdekű gőzmozdonyú vasut engedélyezésének megtörténtéről
323. szám. 13 teiben azonban határozottan kiköttetik, hogy 0*80 méternél bizonyos mértékig kisebb mélységre a természetes, nőtt talajba lenyúló alapozást — még legkedvezőbb viszonyok és legjobb minőségű talaj mellett is — csak azon különleges esetekben szabad előállítani, a melyekben az illető falak minden oldalról kellően széles és a terep színvonalától mérve^legalább O'so méter magas feltöltéssel teljesen körülfogva, illetve védve vannak. A vashordszerkezetű műtárgyakra vonatkozó mindazon adatokat, melyek arra a czélra szükségesek, hogy a hidtörzskönyvek az érvényben álló, vagy netalán még kiadandó szabályzatoknak és rendeleteknek megfelelőleg elkészíthetők legyenek, tartozik az engedélyes a tényleges kivitellel mindenben megegyezően összeállítani és a felülvizsgálati műveletekkel együtt — mint ezek kiegészítő mellékleteit — felterjeszteni. Útszabályozások, útáthelyezések és útátjárók felépítménye, az eredeti út felépítményének megfelelően, vagy kőalapból és kavicsból, vagy csak kavicsból állítandó elő.— Oly utaknál pedig, melyek kavicsolva egyáltalában nincsenek, az útátjárók mindkét sínszáltól számítandó 8—8 m. hosszúságban 15 cm., azontúl pedig 10 cm. magasságban kavicsolandók. Az állomási hozzájáró utak — a mennyiben a közigazgatási bejárások- vagy esetleges pótbejárásokról felvett jegyzőkönyvek és az ezeket helybenhagyó ministeri rendeletek egyes hozzájáró utakra nézve eltérő megállapításokat nem tartalmaznának — valamint az állomási fönsíkon kocsiközlekedésre szolgáló területek 0*15 méter vastag kőalappal és ugyanilyen vastag kavicsboritással létesítendők. Az állomási terek azon részei, melyek kocsiközlekedésre nem szolgálnak, 10 cm., az őrházi fensikok pedig 5 cm. vastag kavicsréteggel boritandók. Az állomásokon, a fensíknak és különösen a vágányok beágyazásának szárazon tartására, a szükséghez képest szabványszerű szivárgók létesítendők. Minden állomáson kert számára legalább 400 m 2 , és minden egyes állomási és vonalőrháznál szintén kertnek legalább 1.000 m 2-nyi a czélra alkalmas földterület beváltandó, illetve kisajátítandó. Az állomási kertek abban az esetben, ha azok a tervszerinti helyen nem esnek vizenyős, mocsaras vagy ár-, illetve belviz-területekre, feltöltetlenül hagyhatók, de mindenkor a szükséghez képest termőfölddel boritandók. III. Felépítmény. A vonalak 1*435 méter nyomtávval építendők. A sínek, melyek aczélból gyártandók, folyóméterenként 23*6 kgmnál könnyebbek nem lehetnek és függő sínkötés alkalmazásával oly sűrűn rakott talpfákon helyezendők el, hogy igénybevételűk 6.000 kgr. keréknyomás alatt négyzetcentiméterenként 1000 kgrmot meg ne haladjon. A vágányok egymástóli távolsága — középtől-középig mérve — a helyi érdekű vasutvonalak állomásain 4'75 méternél, nyílt vonalain pedig 3*6 méternél kisebb nem lehet. Engedélyes köteles a különböző felépítményi anyagoknak — a vágányokhoz tényleg felhasznált mennyiségek után számított 1 /2°/o-Át, és azonkívül 2 (két) teljes váltót és keresztezést, a szükséges talpfákkal együtt, tartalékul az épitési alapból beszerezni s az üzletnek rendelkezésre bocsátani; ezen tartalékokba azonban nem számithatók be azon készletek, melyeket a jótállási idő alatt megromló felépítményi vas- és aczélanyagok kicserélésére a szállító gyárak tartoznak átadni. Az építendő h. é. vasutvonalakon és pedig a szécsány-számos-alibunári vonalon 6.800 f. méter, a számos antalfalvi vonalon 700 f. m., tehát összesen 7.500 folyóméter állomási mellékvágány létesítése követelhető, mely hosszba azonban a Szécsány-Alibunár és
