Képviselőházi irományok, 1896. XII. kötet • 322-360. , CVIII-CXVII. sz.

Irományszámok - 1896-343. Törvényjavaslat a polgárositott magyar határőrvidéken fennálló házközösségi intzménynek megszüntetéséről szóló 1885:XXIV. t.-cz. némely rendelkezéseinek módositása és kiegészitése tárgyában

168 343. szára. Mellékid a 343. számú irományhoz. Indokolás, „a polgárosított magyar határőrvidéken fennálló házközösségi intézmény megszüntetéséről szóló 1885: XXIV. t.-cz. némely rendelkezéseinek módosítása és kiegészítése tárgyában" készült törvényjavaslathoz. i. Általános indokolás. A házközösségek megszüntetésénél az 1885: XXIV. t.-cz. 24. §-a szerint az általános szabály az, hogy a házközösségi vagyonból a házközösség jogosult tagjait egyenlő' osztályrész illeti és mindenik jogosult tag saját illetőségét teljes tulajdonul kapja meg. A most emiitett általános szabály alól az 1885: XXIV. t.-cz. 25. §-a kivételt állapit meg, a mennyiben akképen rendelkezik, hogy a házközösség megszüntetésére irányuló hivatalos beavatkozás alkalmával még életben levő atyának és önálló családdal nem biró gyermekeinek, mint házközösségi tagoknak a házközösségi vagyonból járó jutaléka az atya tulajdonába adassék át, de telekkönyvi bejegyzéssel is biztosítandó oly megszorítással, hogy az igy egyesitett vagyonban a halálesetre szóló rendelkezés kizárásával a törvényes örökösödés szabályai szerint való kizárólagos örökösödési jog a fennebb emiitett, valamint a netán később születendő gyermekeket, illetőleg utódaikat illesse, még pedig arra való tekintet nélkül, vájjon jogosult házközösségi tagok voltak-e vagy sem. Ezzel kapcsolatos a 28. §-ban foglalt az a további megszorítás, hogy a 25. §. szerint az örökösödési jog bejegyzésével terhelt ingatlant csak az idézett szakasz szerint jogosult teljeskornak beleegyezésével és a jogosult kiskorúak törvényes képviselőinek a gyámhatóság által jóváhagyandó hozzájárulásával lehet elidegeníteni és megterhelni. Mindezeket a megszorításokat az 1885. évi törvényhozás a képviselőház akkori igazságügyi bizottságának indítványára azért állapította meg, mert abból a — magában véve helyes — törekvésből indult ki, hogy a fejenkint való felosztás túlhajtásának elkerülésével a családi elvet valósítsa meg olyképen, hogy a tagsági jogosultságon alapuló egyénenkénti részesedés elvére alapított vagyon-megoszlás mellett a szorosabb értelemben vett család számára az ahhoz tartozó gyermekeknek és az atyának házközösségi jutalékaiból a családi vagyonnak egy oly neme keletkezzék, a melyben a szülő és a gyermekek közti vagyonjogi vonatkozások és különösen az