Képviselőházi irományok, 1896. XII. kötet • 322-360. , CVIII-CXVII. sz.

Irományszámok - 1896-342. A kereskedelemügyi m. kir. minister jelentése az országgyüléshez, a besztercze-borgó-prund-borgó-beszterczei helyi érdekű vasut engedélyezése tárgyában

150 342. szám. A bevágások lejtői általában az anyag nemének és minőségének, valamint a még egyébként figyelembe jövő viszonyoknak és körülményeknek megfelelően állitandók elő. Azonban egy lábasnál meredekebbek ezen lejtők csakis erre minden tekintetben alkalmas kőzetekben fekvő bevágásoknál lehetnek. Vízszintesben vagy csekély esésben fekvő bevágások oldalárkai megfelelő fenékeséssel tervezendők és készitendők. Az anyagárkok külső lejtői egy lábasnál meredekebbek nem lehetnek, azoknak töltés felőli lejtői ellenben ugyanoly rézsűvel készitendők, mint maguk a töltések. Az anyagárkok továbbá oly módon létesítendők, hogy azokból a viz lehetőleg lefolyást találjon, a nélkül azonban, hogy káros vízfolyások keletkezhessenek. Mindennemű anyagtermelési és lerakási helyek mindig a földterületek lehető kímélésével, köz- és magánérdekek károsítása nélkül, valamint akképen választandók, illetve állapitandók meg és úgy létesítendők, hogy azok a közlekedésre és vízlefolyásra, valamint a pályatest és tartozékainak megfelelő és czélszeű előállítására és fentartására nehézséget, akadályt vagy veszélyt ne képezhessenek, továbbá, hogy azok minél rendesebb és szabályosabb alakkal és fenékkel, illetve koronával bírjanak. Megállapíttatik azonkívül, hogy nem szabad anyaglerakási helyeket akképen elrendezni és az anyaglerakást olyképen eszközölni, hogy az által a pályának hóval vagy futóhomokkal való befuvása előidéztessék vagy fokoztassék. Az anyagárkok és egyéb anyagnyerési helyek mindenütt ott, a hol az lehetségesnek és szükségesnek fog találtatni, megfelelő mérvben és módon viztelenitendők lesznek, olyképen azonban, hogy az által más érdekek sérelmet ne szenvedhessenek. A töltés lába és az esetenként mellette nyitandó anyagárok közt legalább 0*8 méter széles padka hagyandó, és ugyanily szélesnek kell lennie a kisajátítási védszalagnak is. Szálas- vagy csemete-erdőket átmetsző vagy érintő pályarészek mentén azon védszalagok, a melyeken biztonsági tekintetekből az erdő kiirtandó, az elhatárolási szabályzatban előirt szélességben beváltandók, illetve kisajátitandók és mint pályatulajdon elhatárolandók. Ezen beváltás, illetve kisajátítás csak abban az esetben mellőzhető, ha a szabályszerű védszalagok területére nézve az illető erdőbirtokosoktól jogérvényesen kiállitott és a központi telekkönyvben a vasút javára bekebelezendő szolgalmi nyilatkozatok szereztetnek be, a melyek értelmében a védszalagok területének be nem ültetése, illetve be nem fásítása örök időkre biztosíttatik. Csuszamlások vagy más természetű deformatiók meggátlása, illetve elhárítása és megszüntetése czéljából úgy töltéseknél, mint bevágásoknál megfelelő óvintézkedések, valamint a szükséges vízmentesítési és biztosítási munkák alkalmazandók. Ár-, illetve belvizterületeken átvonuló töltéseknél a pályaszin legalább 0-so méterrel a legmagasabb ár-, illetve belvizállás felett lesz tartandó, és úgy ilyen helyeken, valamint általában mindenütt ott, a hol azt a helyi viszonyok és körülmények bármi oknál fogva megkövetelik, a pályatest és tartozékainak lejtői a szükséghez képest biztositandók. A hó- vagy futóhomok-befuvasnak különösen és nagyobb mértékben kitett vonalrészeken a befuvás meggátlására szükségeseknek mutatkozó munkák és egyéb védőintézkedések a pálya építése közben vagy műszaki felülvizsgálatánál, esetleg pedig a műszaki pótfelülvizsgálat eredménye alapján fognak megállapíthatni és az építési tőke terhére elrendeltetni. A műtárgyak hordszerkezeteinek alsó éle és a legnagyobb ár-, illetve belvizek színe között — az érintett vízfolyások vagy belvizek természetéhez és fontosságához, valamint a különböző műtárgyak nagyságához és a még egyébként figyelembe jövő viszonyokhoz és körülményekhez képest — átereszeknél és kisebb hidaknál 0'5—l*o m., nagyobb hidaknál pedig legalább 1*5 méter nyílt magasság maradjon.