Képviselőházi irományok, 1896. XII. kötet • 322-360. , CVIII-CXVII. sz.
Irományszámok - 1896-341. Törvényjavaslat a "Magyar Keleti Tengerhajózási Részvénytársasággal" kötött szerződés beczikkelyezéséről
128 341. szám. vállalat utján való teljesítése az államkincstárnak évenkint több százezer forintra menő megterhelésével járna, szükségesnek és méltányosnak mutatkozván, hogy a magyar kormány a kölcsönösség elve alapján az »Adria« m. kir. tengerhajózási részvénytársaság utján az osztrák forgalom érdekében nagyobb teljesilményeket helyezhessen kilátásba, az »Adria« az egyezmény 6. pontjában az államkincstár külön megterheltetése nélkül a következő, a Lloydegyezmény 7. pontjában megjelölt járatoknak megfelelő szolgálatok elvállalására köteleztetett : 1. Áz »Adria« Triesztet a következő vonalokon tartozik érinteni: a) a spanyol járaton, úgy mint eddig az odautazásnál, havonkint egyszer, vagyis évenkint 12-szer; b) a fiume-marseillei vonalon az oda- és visszautazásnál, hetenkint egyszer, vagyis évenkint 52-szer; c) a fiume-bordeauxi vonalon az odautazásnál hat heti időközökben egyszer, évenkint azonban legfeljebb 8-szor; d) a fiume-roueni vonalon az odautazásnál hat heti időközökben egyszer, évenkint azonban legfeljebb 8-szor; e) a fiume-glasgowi vonalon az odautazásnál hat heti időközökben egyszer, évenkint azonban legfeljebb 8-szor; 2. Átrakodási szolgálatot tartozik berendezni: a) a fiume-marseillei vonalon Máltában vagy Marseilleben eszközlendő átrakodással Tunis és Algir tartományok főbb kikötőibe; b) a fiume-bordeauxi, vagy fiume-roueni, vagy fiume-glasgowi járatok egyikén Gibraltárban eszközlendő átrakodással Tangerbe. Az »Adria« e szerint a Lloydnak Magyarország érdekében teljesitendő évi 104 járatával szemben Ausztria érdekében 52 teljes járatot és 36 fél járatot fog teljesiteni és ezen járatok közöl 52 teljes és 8 fél járaton átrakodási szolgálatról gondoskodni. Ekként a két vállalat által teljesitendő kölcsönös szolgálatok megközelitőleg egyenértékűeknek tekinthetők. A Lloyd-egyezmény 9. pontja értelmében hozzájárultam az »Adria« és az északamerikai járatok fentartására alakult osztrák-amerikai szabadhajózási vállalat közt létrejött 4 # •/. és a jelen indokolás 4. mellékletét képező egyezmény megkötéséhez, melynek az a czélja, hogy e két vállalat vonalain a káros versenyzés kizárassék és a mindkét fél érdekében szükséges együtt működés az esetre biztosíttassák, ha az »Adria« ezen viszonylatban esetleg járatokat berendezni szándékoznék. A jelenlegi forgalmi viszonyok nem indokolják azt, hogy az »Adriai részéről Fiuméből kiinduló északamerikai járatok berendezése kilátásba vétessék; ellenben kívánatosnak mutatkozott, hogy az »Adria« földközi tengeri járatai az osztrák-amerikai társaság részéről támasztható káros verseny következményeitől megóvassanak. Ezen kivül az egyezmény szerint még az is biztosíttatott, hogy addig, mig a forgalom igényei az »Adriá«-ra nézve kívánatossá teszik az északamerikai járatoknak berendezését, Magyarország érdekében az osztrák északamerikai vállalat ugyanoly szállítási feltételeket szabjon a fiumei forgalomra, mint a milyeneket a trieszti forgalomra nézve megállapít. Minthogy az előadottak szerint tengeri kiviteli kereskedelmünk igényeinek kielégítése végett aránylag csekély áldozatokkal oly berendezések létesíttetnek, melyek tengeri árúforgalmunk fellendülésére jelentékeny szolgálatokat fognak tehetni, minthogy különösen a jelen törvényjavaslat tulajdonképeni tárgyát képező Levante-szerződés mindenesetre alkalmas eszközi lesz arra, hogy a rendelkezésre álló anyagi eszközök korlátolt mérvének számbavételével
