Képviselőházi irományok, 1896. XII. kötet • 322-360. , CVIII-CXVII. sz.
Irományszámok - 1896-341. Törvényjavaslat a "Magyar Keleti Tengerhajózási Részvénytársasággal" kötött szerződés beczikkelyezéséről
341. szám. 107 gőzös beszerzésével oly módon pótlandó, hogy a társaságnak fentebb kimondott azon kötelezettsége, miszerint hajóraja kilenczezer tonna hordképességgel birjon, mindenesetre betartva legyen. — Addig, míg a hiányzó gőzös pótlására engedélyezett határidő letelik, a szerződésszerűen fentartandó járatok egyenértékű bérelt gőzösökkel teljesíthetők. 7. §. A társaság köteles minden esetben, midőn azt a magyar királyi államvasutak kivánni fogják, a magyar kivitel czéljaira oly közvetlen díjszabások felállításához hozzájárulni, melyek magyarországi állomásokról a társaság hajói által szerződésszerűen érintett kikötőkbe szólnak. Ezen díjtételekbe a társaság hajóviteldíj fejében nem számithat be többet, mint a feketetengeri kikötőkbe tonnánkint 4 frankot, Konstantinápolyba, továbbá a Dardanellákon túl fekvő török, a görög, a kisázsiai és a syriai kikötőkbe 5 frankot, Alexandriába 8 frankot. — Faszállitmányoknál és egyéb oly terjedelmes árúknál, melyeknek díjtételei a térfogat szerint állapittatnak meg, a következő díjtételek számithatók köbméterenkint: a feketetengeri kikötőkbe 3 frank, Konstantinápolyba, továbbá a Dardanellákon kivül fekvő török, a görög, a kisázsiai és a syriai kikötőkbe 4 frank, Alexandriába 6 frank. A szerződés megkötésétől számított három év elmultával, a társaság jogában álland a fentebb megállapított díjtételek szabályozását kivánni, mely esetben azok olykép fognak mindig három évi időtartamra felállíttatni, hogy az illető viszonylatban az előző évben a tengeri hajózás által általában alkalmazott díjtételek átlagánál harmincz százalékkal olcsóbbak legyenek. A jelen szerződés 2-ik §-a szerint az osztrák Lloyddal létesített egyezményben lekötött díjtételek szabályozásának a Lloyd-egyezmény tartama alatt nincs helye. A társaság azon esetben, ha magyar kiviteli árú neki Galaczban, illetve Gonstanzában átadatik, oly kikötőbe való rendeltetéssel, meiy kikötőt menetrendszerűen érinteni nincs kötelezve, mely azonban szerződésszerű valamely járatán közbeeső kikötőként érinthető, akkor ezen árút is az illető járaton a fentebbi díjtételekért elszállítani tartozik. Ennek ellenében, ha valamely menetrendszerűen érintendő kikötő számára valamely járaton rakomány nem adatnék fel, a társaság ezen kikötő érintését a kereskedelemügyi magyar királyi ministertől <érendő jóváhagyás mellett mellőzheti. A díjszabási határozmányok, valamint a kölcsönős leszámolás és ellenőrzés tekintetében a magyar királyi államvasutak és a társaság közt — a kereskedelemügyi magyar királyi minister jóváhagyásának fentartása mellett — külön egyezmény kötendő. 8. §. A társaság jogában áll a jelen szerződésben megállapított rendes járatokon felül szabadhajózást űzni, akár a 6. §-ban emiitett hajókkal, a mennyiben a szerződéses kötelezettségek szem előtt tartása mellett a szerződésben lekötött díjtételek ellenében szállított árúk által igénybe nem vett rakhelyet a szerződéses járatokon elvállalt más árúk szállítására felhasználhatja és szerződéses járatain túl terjedő járatokat is tarthat fenn, akár egyéb hajóival, melyeket a szerződés 6. §-ában emiitett hajókon felül beszerez. Ebbeli működésénél azonban mindaddig, mig ezt a kereskedelemügyi magyar királyi minifeter követelni fogja, azon korlátozáshoz lesz kötve, hogy az osztrák »Lloyd«-nak az osztrák cs. kir. kormány által segélyezett azon rendes vonalain, melyeket a kereskedelemügyi magyar királyi minister kijelölni fog, sem tulajdon, sem bérelt vagy szerződéses gőzösökkel időszaki járatokat nem fog fentarthatni és egyes járatokat sem fog azon czélzattal indítani, hogy a »Lloyd« szerződésszerűen segélyezett valamely vonalának versenyt támaszszon. 14*
