Képviselőházi irományok, 1896. IX. kötet • 230-268., LXXXVIII-XCV. sz.

Irományszámok - 1896-XCI. Törvényjavaslat a mátrai, kisujszállás-dévaványa-gyomai és a Békés vármegyei helyi érdekű vasut részvénytársaságok vasutvonalai engedélyokiratainak egyesitése és a vésztő-kötegyán-hollódi helyi érdekű gőzmozdonyú vasut engedélyezése tárgyában

XGI. szám. 313 12. §. A menet- és szállítási díjak az engedélyezett vasút számára a következőleg szabat­nak meg: a) A személyforgalomban legmagasabb árszabási tételként személy- és kilométerenként a magasabb osztályban 5 kr., az alsóbb osztályban pedig 3 kr. szedhető be. A magasabb osztályt használó utasok legalább is az első rangú vasutakon használat­ban lévő 11-od osztályú, illetőleg ezeknek megfelelő berendezésű kocsikban szállitandók. A mennyiben engedélyesek három kocsiosztályt rendeznének be, a közbenső osztályért, személy- és kilométerenként 4 kr. díjtétel szedhető be. b) Uti podgyásznál és gyorsárúnál, melyek 10 kgrnyi súlytételekre fölfelé kikerekíthetők, 10 kgr.- és kilométerenként 0'4o krnyi legmagasabb díjtétel alkalmazható. Uti podgyásznál szabad súly nem követelhető. Gyorsárúként szállítandó elő állatok, hullák és hintók viteldíjaira nézve a m. kir. államvasutak vonalain fennálló határozmányok és szabályok alkalmazandók. c) Az árúk szállításánál alkalmazható legmagasabb árszabási tétel kilométerenként és 100 kilogrammonként az I. darabárúosztályban O90 kr., a Il-ik mérsékelt darabárúosztály­ban 0­6o kr. és a terjedelmes árúk után 1'20 kr. A kőszén, vaskő, só, tűzi és épületfa, trágya, kő, mész és tégla teljes kocsirakomá­nyokban, kilométerenként és 100 kgrammonként legfeljebb 0-so kr. díjtétel mellett szállítandó. Ugyanezen 100 kg.- és kilométerenkénti díjtétel szolgál maximalis viteldíj gyanánt a kocsirakományokban feladásra kerülő élő állatok szállításánál is. A kocsirakományokban feladásra kerülő egyéb árúkra, valamint a szabványsúly alapján szállitandó élő állatokra nézve a mérsékelt darabárú-osztály fennebbi tétele szolgál legmagasabb díjtételként. Az árúk osztályozása s a többi szállítási és díjszabási, illetve díjszámitási határozmányok, valamint kezelési és mellékilletékek tekintetében, úgyszintén a különvonatok szállítására és vitel­díjaira nézve a m. kir. államvasutak vonalain fennálló határozmányok és szabályok alkal­mazandók. Mihelyt az engedélyezett pálya tiszta jövedelme három egymást követő éven át a fennebbi 7-ik §-ban megállapitott tényleges építési és berendezési tőke 7°/o-át meghaladja, jogában áiland a kereskedelemügyi m. kir. ministernek az engedélyesek meghallgatása mellett a díjszabásokat megfelelőleg leszállítani. Azon esetre, ha a törvényhozás a díjszabási ügyet az összes hazai vasutakra vonat­kozólag szabályozná, ezen szabályozás, tekintet nélkül a jelen engedélyokirat határozataira, az engedélyezett vasútra is érvényes leend. Engedélyesek a vasút üzletét mindenkor olykép fogják vezetni, hogy díjszabási intéz­kedéseik a hazai ipar és termelés éidekeivel összhangzásban legyenek, különösen kötelezik ma­gukat engedélyesek: 1. hogy mindazon kedvezményeket, melyeket külföldi czikkekre engedélyeznek, egyúttal a hazai termékeknek is engedélyezni fogják, ha ezek saját vonalukon legalább ugyanazon távol­ságra szállíttatnak, mint a kedvezményezett külföldi czikkek; 2. hogy külföldi czikkekre soha alacsonyabb díjtételt vagy díjrészletet nem fognak engedé­lyezni, mint a milyent ugyanazon rendeltetési helyre szállított hasonló hazai czikk után valamely közelebb fekvő állomásról szednek : 3. hogy az adriai kikötők felé irányuló forgalomban mérsékléseket r.supána hazai kikötők javára fognak engedélyezni; KÉPVH. TROMÁNY. 1896—1901. IX. KÖTET. 40

Next

/
Oldalképek
Tartalom