Képviselőházi irományok, 1896. IX. kötet • 230-268., LXXXVIII-XCV. sz.

Irományszámok - 1896-268. Törvényjavaslat a község- és egyéb helynevekről

300 268. szám. dúlása esetén a tartalékosok behívásánál fenforognak, és úgy a polgári, mint a katonai hatóságokra felesleges munkát rónak s különösen mozgósítás idején jelentékeny hátránynyal járhatnak: igen nagy fontossággal bir a község- és egyéb helynevek rendezettségének kérdése háború idején, a midőn a minden irányban szükséges pontos és megbízható tájékozottság képezvén a sikeres működésnek egyik előfeltételét, a község- és egyéb helynevek tekintetében származható félreértések életbe vágó érdekek koczkáztatását vonhatják maguk után. De nem csekély jelentőséggel bir a község- és egyéb helynevek rendezettségének kér­dése a társadalmi, illetőleg magánérintkezéseknél is különösen az üzleti érdekek szempontjá­ból, a mennyiben a helynevek határozatlanságából származható félreértések az ügyletek hely­telen vagy késedelmes elintézését okozhatják és jogi bizonytalanságot is idézhetnek elő, kivált az oly esetekben, a midőn valamely iratban előforduló helymegnevezésből — mint ez igen gyakran tapasztalható — tekintettel az oly nagy számmal előforduló azonos nevű községekre, nem lehet minden kétséget kizárólag megállapítani, hogy az iratban szereplő megnevezés tulajdonképen melyik községre vagy más helyre vonatkozik. A község- és egyéb helynevek rendezetlenségéből származó s itt csak főbb vonásokban vázolt hátrányok, a melyek a gyakorlati életben számos alakban és sokszorosan jelentkeznek s a társadalmi érintkezések intenzivitásának növekedésével folytonosan fokozódnak, csakis az által szüntethetők meg, ha maga az alapok megszűnik, vagyis ha a mai rendezetlen állapot helyébe az az eszményi állapot lép, a midőn az országban valamennyi községnek csak egy és pedig kizárólagos saját, hivatalos neve lesz — egységes elvek szerint közhitelességgel meg­állapított helyesírással — s több község ugyanazon névvel nem fog bírni. Ezen eszményi állapot fokozatos megvalósításának egyik előfeltétele, hogy a község nevének megállapítása tekintetében az elhatározás joga, a mely eddig nem ugyan törvény alapján, hanem a fennálló gyakorlat szerint a község jogkörébe tartozott, a központi kormány­hatalom hatáskörébe utaltassák át, a mely egyedül képes a kitűzött eszmét a községnevek rendezésével kapcsolatos minden egyéb általános szempontot szem előtt tartva, egységes elvek szerint megvalósítani. Azon esetben ugyanis, ha az érdemleges határozat joga továbbra is a községeknél maradna, még ha a törvény elrendelné is, hogy a más községgel azonos nevű községek nevüket előnévvel megkülönböztetni, vagy megváltoztatni, a több névvel biró községek pedig valamelyik nevüket hivatalos jellegű gyanánt kijelenteni tartoznak — tekintettel a mindkét szempont alá eső községek jelentékeny nagy számára — nem volna remélhető, hogy ezen nagy és valóban országos érdekű feladat egyáltalában megoldható leend. De nemcsak a czél­szerüségi tekintet, hanem a jogi, illetőleg elméleti szempont is indokolja, hogy a községek nevének ügye, a mely minden egyes esetben az illető községeken kivül mindazokat érdekli, a kik a községgel vagy a községbeliekkel érintkeznek s igy természeténél fogva közérdekű ügy, az önkormányzati jogkörből kivonassák s mint országos ügy a központi kormányható­ságra bizassék. Ezen czélok és szempontok szem előtt tartásával készült »a község- és helynevekrők a jelen törvényjavaslat, a melynek törvényerőre emelkedése esetén, annak 2-ik szakasza fogja megadni a kormánynak a lehetőséget egy, Magyarországon már rég fennálló visszás állapotnak megszüntetésére s a javaslat 1. §-ában kitűzött eszményi állapot fokozatos megvalósítására. Midőn azonban a tőr vényjavaslat a kormánynak biztosítani kivánja a község- és egyéb helynevek rendezése érdekében szükséges jogkört, ennek meghatározásánál szorosan meg­marad a czél által megszabott korlátok között, gondosan szem előtt tartva, hogy a község érdekei, a mennyire az országos szempontok megengedik, a lehetőséghez képest kiméltessenek s hogy a nagy feladat közmegnyugvással és első sorban az érdekelt községek óhajának lehető

Next

/
Oldalképek
Tartalom