Képviselőházi irományok, 1896. IX. kötet • 230-268., LXXXVIII-XCV. sz.
Irományszámok - 1896-237. A kereskedelemügyi m. kir. minister jelentése az országgyüléshez, a szatmár-fehérgyarmati helyi érdekű gőzmozdonyú vasut engedélyezése tárgyában
104 237. szám. Ezen engedélyokirat határozmányait, melyek általában megfelelnek a helyi érdekű vasutak engedélyokirataiba felvétetni szokott rendelkezéseknek, a következőkben van szerencsém ismertetni: A •//. alatt tisztelettel csatolt helyzetrajzban feltüntetett vasútvonal hossza 38*o kilométer és szabványos nyomtávval létesítendő. A vonatok óránkénti legnagyobb menetsebessége 40*o kilométerben, a legnagyobb emelkedés, illetve esés 5°/oo-ben s a kanyarulatoknak minimális sugara a nyilt pályán 300-o méterben állapíttatott meg. Az aczélból gyártandó sinek folyóméterenként 23*6 klgrammnál könnyebbek nem lehetnek és függő sinkötés alkalmazása mellett oly sürün rakott talpfákon helyezendök el, hogy igénybevételük 5.000 kgr. keréknyomás alatt négyzet-centiméterenként 1.000 kgrammct meg ne haladjon. A pályán Szatmár, illetve Batiz-Vasvár csatlakozó állomások megfelelő kibővitése mellett összesen 7 új állomás létesítendő. A közigazgatási bejárás alkalmával ugyanis a vonal vezetése akként állapíttatott meg, hogy a helyi érdekű vasút a m. kir. államvasutak szatmár-királyházai vonalába Batiz-Vasvári kitérőnél ágazzék be s innen a m. kir. államvasutak vonalának együttes használatával vezettetnék Szatmárig, mint forgalmi végpontig, mert a vasútvonalnak egyenesen Szatmár állomásba való bevezetése esetén a szatmári katonai lövöldének áthelyezése vált volna szükségessé, a mi a helyi érdekű vasútra háruló tetemes költség következtében annak létrejöttét nehezítette volna meg. Ujabban az engedélyes a közvetlen csatlakozás kérdésével ismét foglalkozik ugyan, a kérdésnek eldöntése azonban az engedély kiadására nézve befolyással nem bír. A vasút építési munkálatai az engedélyokirat keltétől számított l x /2 év alatt befejezendök s a pálya a közforgalomnak átadandó. A tényleges építési és üzletberendezési költség pályakilométerenként 35.921 frt, összesen tehát 1,365.000 frttal állapíttatott meg, melyből forgalmi eszközökre 95.000 frt, tartalékalap képzésére pedig 16.000 frt lesz kihasítandó. A tényleges építési és üzletberendezési tőkének a fenti összegben történt megállapítását illetőleg van szerencsém tisztelettel előadni, hogy azt egyrészt a tetemes kisajátítási költségek, másrészt a laza altalaj miatt a műtárgyaknak a szokottnál erősebb alapozással szükségessé vált építése, s egyáltalában a gyakori árvizek miatt kilátásba veendő volt nagy töltések építése körül felmerülő több-költségek indokolják s a költségvetés egyes tételei teljesen a mai épités-viszonyok által elöszubott normális keretben mozognak. Az 1,365.000 frtnyi tényleges építési és üzletberendezési tőkének beszerzése akként terveztetik, hogy annak 35°/o-áig, számszerint kereken 477.800 frt erejéig 5°/o-os törzsrészvények, 65°/o-áig, számszerint 887.200 frt erejéig pedig 5°/o-os elsőbbségi részvények fognak kibocsáttatni. Az 1888. évi IV. t.-cz. 4. §-a alapján a posta ingyenes szállítása fejében fizetendő átalány 50 egymásután következő éven át évi 5 000 frtban. az 1888. évi IV. t.-cz. 7. §-a alapján a helyi érdekű vasúti segélyalapból nyújtandó külön állami segély pedig szintén 50 egymásután következő éven át fizetendő évi 5.000 frtban állapíttatott meg, mindazonáltal oly kikötéssel, hogy úgy a postaátalány, mint a külön állami segély 100.000—100.000 frtnyi töke értéke fejében összesen 200.000 frt névértékű törzsrészvények lesznek engedélyes, illetőleg jogutóda által az állam tulajdonába átadandók. Az ily módon megállapított állami hozzájárulások az 1,365.000 frtnyi tényleges építési és üzletberendezési tőkének 7*4—7*4°/o-át képezvén, az 1888. évi IV. törvényczikkben megállapított 10—10°/o maximális segélyezések mérvén alul maradnak.
