Képviselőházi irományok, 1896. VIII. kötet • 195-229., LIV-LXXXVI. sz.

Irományszámok - 1896-198. Törvényjavaslat a győr-sopron-ebenfurti vasut beruházási kölcsönének engedélyezéséről

68 198. szám. vényeinek átvételére engedélyezett kölcsön kikerekitése útján, részben pedig ideiglenesen forgó tőkéje terhére fogná teljesíteni oly formán, hogy az utóbbi összeg, mint beruházási előleg a tartalékalap dotatiójára alapszabályszertíleg megszabott 5°/o hozadékából fogna meg­téríttetni. A társaság ezen javaslatait nem tartottam elfogadhatóknak, mert e javaslatok értelmében a tartalékalap teljesen kimerittetnék, sőt annak hozadéka is mintegy 14—18 évre ieköttetnék s igy a társaság, mely az 1896. évi XXIX. törvényczikkel már engedélyezett III. kibocsátási kölcsönének realizálása után hosszú időn át újabb tőkeemelésre sem számithat, teljesen tehetetlen állapotba jutna felmerülő újabb beruházásokkal szemben, melyek pedig, a forgalom várható emelkedése esetén már,aránylag rövid idő múlva szükségesekké válhatnak, főleg, ha figyelembe veszszük, hogy a társaság vonalainak forgalma, a m. kir. államvasutak árúdíjszabásainak általam kikötött átvétele következtében, mindenesetre nagyobb lendületnek néz elébe. Minthogy pedig a társaság fentérintett javaslatának is egyik részét az képezte, hogy a mutatkozó szükséglet fedezése czéljából az 1896. évi XXX. t.-czikkel 2,814.000 aranyforint értékben engedélyezett III. kibocsátású kölcsön 3,000.000 forintra fölemeltessék, ennélfogva a társasággal abban az irányban folytattam a tárgyalásokat, hogy a III. kibocsátású kölcsönnek oly mérvű felemelését igyekezzék biztosítani, hogy necsak a fentebb kimutatott egész szükséglet fedezetet találjon, de egyúttal a beruházási tartalék is oly karba helyez­tessék, hogy ezen alapból a következő néhány év beruházási szükséglete is fedezhető legyen. Indokolva volt az az álláspont egyrészt az által, mert a forgó tőkének hosszú lejáratú előleggel való megterhelése a társaság pénz- és üzleti viszonyaira nézve mindenesetre kedvezőtlen hatást gyakorolt volna, — másrészt pedig, mert kétségen kivül áll, hogy a III. sorozatú kölcsön kibocsá­tása [után a társaság egy újabb IV. kibocsátást mindenesetre csak súlyosabb feltételek alatt fogna végrehajthatni. A tárgyalások ez irányban kedvező eredményre vezettek, a mennyiben a társaság kész­nek nyilatkozott az 1896. évi XXIX. t.-czikkel engedélyezett III. kibocsátású és 2,814.200 aranyforintról, illetve 5,628.400 német birodalmi márka értékről szóló — még nem emittált kölcsönét 3,500.000 aranyforintra, illetve 7,000.000 német birodalmi márkára kiegészíteni, az idézett t.-czikk indokolásában érintett 72°/o arany, illetve 84-6B°/o papirárfolyamnak és 3°/o kamatozásnak alapulvételével. Ily módon egyrészt egészben fedezetet találna a fentebb 276.000 frttal kimutatott s ez idő szerint fedezetlen beruházási többlet, másrészt 303.000 forinttal tényleges értékben dotál­tatnék és helyreállíttatnék a tartalékalap, mi által a társaság beruházási programmja akadály­talanul fejleszthető lenne. A társaság az adott viszonyok közt sürgősen végrehajtandó pénzügyi művelet keresztül­vitelét csupán ahhoz a két feltételhez kötötte, hogy az az 1896. évi XXIX. t.-cz. 2. §-ában meghatározott adó-, bélyeg- és illetékmentesség a fentiek szerint 685.800 aranyforintot, vagyis 1,371.600 német birodalmi márkát tevő kölcsöntöbbletre is kiterjesztessék és hogy ezen kölcsöntöbblet az állami megváltási jog érvényesítése esetében a minimális megváltási ár meg­állapításánál figyelembe vétessék. Ezen kérelmeket teljesen indokoltaknak találtam. Az adó-, bélyeg- és illetékmentesség ugyanis az 1896. évi XXIX. törvényczikkel engedélyezett adó-, bélyeg- és illetékmentes részletnek s a fentebb említett többletnek, összesen tehát 3,500.000 aranyforint, vagy 7,000.000 német birodalmi márka névértékű czímleteknek egységes IH-ad sorozatú kötvények alakjában leendő kibocsáthatása végett gyakorlati szempontból szükséges, másfelől pedig a szóban levő beruházások czélja és rendeltetése is indokolja a kedvezményeknek a 685.800 aranyforintnyi vagy 1,371.600 német birodalmi márkányi kölcsöntöbbletre való kiterjesztését.

Next

/
Oldalképek
Tartalom