Képviselőházi irományok, 1896. VIII. kötet • 195-229., LIV-LXXXVI. sz.

Irományszámok - 1896-195. Törvényjavaslat a m. kir. államvasutak hálózatán eszközlendő beruházásokról s e beruházások költségeinek fedezéséről

195. szám. 23 Minthogy pedig a budapest-brucki vonalon közlekedő nagyszámú gyors-, személy-, élöés egyéb gyorsteher-vonatok rendes és késedelem nélküli közlekedéséhez igen fontos kereskedelmi és vasutüzletkezelési érdekek fűződnek, ennélfogva ezen, a nyugot felé irányuló kiviteli forgalmunk szempontjából nagy fontossággal biró vonal szállító képességének megfelelő emelését, illetve a budapest-győri vonalon második vágány kiépitését sürgősen szükségesnek tartom. Ezen 129 kilométer hosszú s részben nehéz terepviszonyok között létesitendő második vágány költségére 6,000.000 forintot irányoztunk elő, s magát az építést hat évre felosztva akként szándékozunk végrehajtatni, hogy első sorban is fokozatosan oly vonalszakaszokon építtessék ki a második vágány, melyeken egyrészt a munkálatok könnyűek, tehát az új vágány rövid időn üzembe lesz vehető, másrészt az állomások egymástóli nagy távola miatt ezen második vágányra a legnagyobb szükség van, mi által él fog éretni az, hogy évről-évre az új szakaszok megnyíltával a vonal teljesítő képessége mindjobban és nagyobb mérvben fokoztaíni fog. Az évenkénti felosztás a következő: Az 1896/97 évekre. .......... 200.000 frt » 1898 évre . . . .'.-". . ... . . 1,000.000 » » 1899 » ,..,... 1,500.000 » » 1900 » . 1,500.000 » » 1901 » 1,000.000 » » 1902 » . . 800.000 » Összesen . . 6,000.000 frt. 12. tétel: A szolnok-czeglédi vonalon második vágány létesítésére 900.000 forint. Az ország keleti és délkeleti részéből Szolnokon át Budapest felé irányuló forgalom a rákos-ujszászi vonalat már annyira túlterheli, hogy tekintettel a forgalom állandó emelkedésére ezen pálya mentesítéséről a legközelebbi időben már szintén gondoskodni kell. Ezen vonal menetrendébe ugyanis legfeljebb 26 tehervonat vehető fel, a közlekedő 6 gyors- és 14 személyvonaton felül. Miután azonban a személyvonatok a forgalom emelkedése folytán legközelebb újból s^aporittatni s ennek folytán a menetrendbe bevehető tehervonatok csökkenni fognak, ezen vonal már a legközelebbi időben nem lesz képes a budapest-aradi, kolozsvári és debreezeni irányok nagy forgalma követelményeinek megfelelni. Megnehezíti különösen e vonalon a teherárúforgalom akadálytalan lebonyolítását azon körülmény, hogy a sok irányból jövő és menő személyvonatok a vonalat a napszak bizonyos időszakában annyira igénybe veszik, hogy ugyanakkor tehervonatok alig közlekedhetnek. Minthogy pedig a szolnoki irányból az igen nagymennyiségű élő szállítmányon kívül, a székes főváros számára szolgáló igen jelentékeny mennyiségű élelmezési és egyéb, gyors romlásnak alávetett árúczikkek is szállitandók, melyek a gyors és késedelem nélküli továbbítást feltétlenül kívánják, ennélfogva, hogy ezen árúk a személyszállító vonatok általi hátráltatás nélkül a nap bármely szakában késedelem nélkül elszállíthatok legyenek, feltétlenül szükséges, hogy Budapest és Szolnok között kétvágányú pálya álljon rendelkezésre. Ezen czél elérésére első sorban az a megoldás terveztetett, mely szerint a rákos-újszászszolnoki vonal második vágánynyal láttatott volna el. Minthogy azonban a második vágány kiépítése e vonalon, melynek irány viszonyai se kedvezők, jelentékenyebb költségekbe kerülne,