Képviselőházi irományok, 1896. VIII. kötet • 195-229., LIV-LXXXVI. sz.
Irományszámok - 1896-195. Törvényjavaslat a m. kir. államvasutak hálózatán eszközlendő beruházásokról s e beruházások költségeinek fedezéséről
195. szám. 17 A költségeket 4 évre a következőképen osztottam fel: 1898. évre. . .. . . 720.000 frt 1899. » :-.-. . . . ... ../.''. . 1,080.000 » 1900. » 1,440.000 > 1901. » 1,800.000 » ' Összesen . . 5,040.000 frt. 6. tétel: Teher- és kalauskocsik 16,000.000 frt. A teherkocsik állaga a m. kir. államvasutaknál, a mint már emiitettem, egyrészt a teherárúforgalomnak már eddig elért nagymérvű fellendülése és évről-évre tapasztalható örvendetes emelkedése folytán, másrészt pedig a m. kir. államvasutak által kezelt vonalhálózatnak aránylag gyors növekedése következtében, az arák akadálytalan és késedelem nélküli elszállítására időnkint szintén elégtelen. Általánosan ismeretesek a panaszok, melyek a szállító közönség köréből évenkint, — különösen az őszi és téli hónapokban — kocsihiány miatt felmerülnek. Ezen élénkebb forgalmú évadban, a mikor nyers terményeink tömegesen kerülnek feladásra, igen gyakran : 5—6.000 kocsirakomány árú vár 10—14 napig, de sőt tovább is, az állomásokon elszállításra s ugyanakkor egyes állomásokon a befuvarozást is meg kell szüntetni, a raktárak és rakhelyeknek árúkkal való túlzsúfoltsága miatt. A m. kir. államvasutak teherkocsi-állagának elégtelensége mellett szólanak továbbá a német vasutak egyleti statisztikájából kivont, 1893. évre vonatkozó következő adatok is: 1. A m. kir. államvasutak 1893-ban egy üzleti kilométer hosszra csak 7*92 teherkocsiíengelylyel rendelkeztek, mig ugyanezen tengelyhányad egyéb nagyobb egyleti vasutaknál 8'08—23"73 között váltakozott, az összes egyleti vasutaknál pedig átlag 12'80-at tett ki. Ebből látható, hogy a m. kir. államvasutak üzletkilométerenkint 5 kocsitengelylyel kevesebbel rendelkeztek, mint a mennyivel az összes többi vasutak átlagosan bírtak. Bár az egy üzleti kilométerre eső kocsihányadból egymagából, a kocsitelep elégtelen voltára biztosan következtetni nem lehet, mert a forgalom akadálytalan ellátásához szükséges kocsimennyiség megállapításánál a vasút hosszán kivül a forgalom sűrűsége és annak különböző szállítási viszonylatai is számba veendők, mindazonáltal a magyar kir. államvasutaknak még az átlagnál is feltűnően kisebb ezen hányada, mindenesetre oly jelenségnek tekinthető, mely a koesiállag szaporításának szüksége mellett bizonyít. 2. Ugyancsak az 1893. évi egyleti statisztika szerint a magyar kir. államvasutaknál egy teherkoesitengely 1893-ban átlag 18.667 kilométert futott be, mig a többi vasutaknál ezen teljesítmény 12.624—19.863 kilométer között váltakozott és valamennyi egyleti vasútnál ugyancsak 1893-ban átlag 16.739 kilométert ért csak el, minélfogva a magyar kir. államvasutak ebbeli teljesítménye tetemesen túlhaladja az összes egyleti vasutak hason teljesítményének átlagát. Hogy ezen aránylag igen nagy űtteljesitmény mellett a kocsik gazdaságos kihasználásár a is kellő gond fordíttatott, az kiviláglik abból, miszerint az összes teherkocsik hordképesség szerinti kihasználásának százalékaránya, ugyancsak az 1893. évi egyleti statisztika adatai szerint a magyar kir. államvasutaknál elért 47 # 82°/o-kal szemben, a többi egyleti vasutaknál 3685— 47*55°/o között váltakozott s átlag csak 44'i6°/o, tehát 366°/o-kal kisebb volt, mint a magyar kir. államvasutaknál. Ezen adatokból kitűnik, hogy míg a kocsiellátmány a magyar kir. államvasutaknál 1893-ban lényegesen kisebb volt, mint a német egyleti vasutak átlagos ellátmánya, addig a teljesítmény úgy az átlag megtett út, mint a kocsik hordképességének kihasználása tekintetében a többi egyleti vasutak átlagos eredményéhez viszonyítva, igen nagy volt. KÉPVH. IROMÁNY. 1896—1901. VIII. KÖTET. 3
