Képviselőházi irományok, 1896. VIII. kötet • 195-229., LIV-LXXXVI. sz.

Irományszámok - 1896-221. A képviselőház igazságügyi bizottságának jelentése "a büntető-törvénykönyv (1878:V. törvényczikk) 412. és a kihágási büntető-törvénykönyv (8179:XL. törvényczikk) 59. §-ának módositásáról" szóló törvényjavaslat tárgyában

221. szára. 149 221. szám. A képviselőház igazságügyi bizottságának jelentése, „a büntető-törvénykönyv (1878 :V. törvényczikk) 412. és a kihágási büntető-törvénykönyv (1879; XL. törvényczikk) 59. §-ának módosításáról" szóló törvényjavaslat tárgyában. Az igazságügyi bizottság tudatában van ugyan annak, hogy az 1878 : V. és 1879 : XL. törvényczikk minden módositása vagy kiegészítése a büntető-törvénykönyv novellájának keretébe tartozik, s habár eme novella előmunkálatai már előhaladott állapotban vannak az igazságügyi ministerium törvényelőkészítő osztályában, mindazáltal szükségesnek tartja, hogy az 1878 : V. t.-cz. 412. §-a és az 1879 : XL. t.-cz. 59. §-a már most kiegészíttessenek, mielőtt a rendszeres novella megalkotható volna, mert az 1891. évi május hóban tartott bécsi postakongresszus elhatározta, hogy az összes szerződő államok kötelesek legyenek a szerződésben érdekelt államok postajegyeinek utánzása és hamisítása ellen büntető határozatot hozni. Az emiitett postaegyesületi szerződés mint egyetemes postaszerződés 1892 : XI. t.-cz. gyanánt hazánk törvényei közé iktattatván, államunk is kötelezve van megtenni a szükséges törvényhozási intézkedéseket arra, hogy a velünk szerződő államok postajelzői és értékjegyei a csalárd forgalomba hozatal ellen büntetőjogi oltalomban részesüljenek. Habár tehát a külföldi postajegyek stb. sürgős büntetőjogi oltalomba való helyezése elől elzárkózni nem lehetett, mégis a bizottság szem előtt tartotta egyfelől azt, hogy eme kivételes legislatorius intézkedés a büntetőtörvénynyel összhangban álljon, másrészt akkép igyekezett a postakongresszus által kifejezett kívánalomnak megfelelni, hogy e kivételes törvény a büntető-törvénykönyvek rendszerével szerves összefüggésben maradjon s az mint ilyen a büutető-törvénykönyv rendszeres novelláába beilleszthető legyen. Miután a képviselőház elé terjesztett javaslat eme vezérszempontoknak megfelelt, a bizottság a javaslatot el is fogadta, de azon az alább részletezett módosításokat tette. Az 1. §-nál a főbüntetés tartamát három évről két évre, a mellékbüntetést pedig négyezer koronáról kétezer koronára, illetőleg a második bekezdésben emiitett esetben ezer koronára szállította le; mert a javaslat büntetési tételét a bizottság túlszigorúnak s a cselekmény súlyosságával arányban nem állónak találta. •