Képviselőházi irományok, 1896. VII. kötet • 163-194., XLIII-LIII. sz.
Irományszámok - 1896-181. A pénzügyi bizottság jelentése "az egyetemek számára szükséges telekvásárlásokról és építkezésekről" szóló törvényjavaslat, valamint a ministeri előterjesztés tárgyában
76 181. szám. járulna az építési költségnek olymérvű fölemeléséhez, hogy az ideg- és elmekórtani klinika építése a többivel egyidejűleg megkezdhető legyen, a mi az előirányzatnak mintegy 270.000 forinttal való emelését tenné szükségessé — a maga részéről ily irányú indítványt a háznak nem tesz, hanem megnyugszik a minister úr ama kijelentésében, hogy e czélra szükséges fedezetet tárczája keretében, a jövő évi, vagy az 1899-ik évi költségvetésben fogja kérni. A József-műegyetemen a helyszűke már évek óta a legérezhetőbb módon nyilvánul, a mit megmagyaráz a hallgatók számának évről-évre tapasztalható rohamos emelkedése. A műegyetem mostani épülete a törvényhozás által kitűzött ama feltétel alapján emeltetett, hogy az épités összes költségeinek törlesztése az addig fizetett bérösszegben fedezetet kell, hogy találjon. E kikötés lehetetlenné tette azt, hogy a pillanatnyi szükségleten felül, a műegyetem fejlődésével keletkező szükségletek is figyelembe vehetők lettek volna. így azután csakhamar beállott az az eset, hogy a hallgatók szaporodásával az új épület szűkké vált és már 1886-ban emelkedtek erre vonatkozólag panaszok. 1891-ben a műegyetem a volt Beleznay-féle telek egy részén, az Eszterházy-utcza 3-ik szám alatt, új pótéptiletet nyert, A pótépület telekterülete 1.215 négyszögméter, melyből a beépített rész 960 négyszögméter. Az építési költség 124.984 frtot tett ki, míg felszerelésre és bútorozásra 21.663 forint engedélyeztetett. A pótépület 1892-ben adatott át a műegyetem használatába. Ugyanakkor a főépületben szükségess© vált átalakításokra 32.500 forintot fordítottak. De ezzel is csak ideig-óráig lehetett segíteni a bajokon s az előadások ketté osztása, a mi a tanári karnak rendkívüli megerőltetésével jár, sem volt képes ellensúlyozni a hallgatók folytonos szaporodását, úgy, hogy már az 1893/94-iki tanévben szükségessé vált a Muzeum-körút 13. sz. a. levő háznak kibérlése, melyért az állam évi 11.200 frt bérösszeget fizet. Ezenkívül az Eszterházy-utczában a műegyetem mellett is kellett bérelni helyiségeket. A felhozott indokok a közoktatásügyi bizottságban is azt a meggyőződést érlelték meg, hogy a műegyetem elhelyezésének kérdését véglegesen és az oktatás sikerének biztosítása szempontjából csak egy teljesen új műegyetem építésével lehet megoldani. De addig is, mig ily nagyszabású, legalább 3—4 évet igénylő építkezés megvalósítható volna, okvetlenül segíteni kell a momentán, elodázhatlan szükségleten, egy 500 hallgató befogadására alkalmas előadási terem építésével. Erre a czélra a műegyetem telkének még üresen álló része, a képviselőház háta mögött szemeltetett ki s az épités, miután a tanteremnek már a jövő tanévre el kell készülnie, folyamatba tétetett, tekintettel arra, hogy egyetemi építkezésekre a folyó évi költségvetési törvényben 1,500.000 forint már engedélyeztetett. Az új tanterem költségei 60.000 forintban vannak előirányozva. A József-műegyetem czéljaira kért 600.000 írtból fönmaradó összegen az új műegyetem számára mindenekelőtt telket kell vásárolni s esetleg még az első pavillon fölépítése fedezhető ebből az összegből. A mi az új műegyetem helyének megválasztását illeti, a bizottság örömmel üdvözli a tisztelt minister úr elhatározását, hagy az új műegyetem a Duna jobbpartján, a Ferencz Józsefhidtól kezdve a Dunapart és a promontori-út között egészen a közmunkák tanácsának szabályozási tervében föltüntetett rondeauig terülne el s pavillon-rendszerben épülne fel. Ezen helynek úgy közelsége a pesti városrészekhez, valamint az a körülmény, hogy ott még aránylag olcsó a telek sa szükséghez képest terjeszkedni lehet, teljesen indokolják a ministeri előterjesztés elfogadását.
