Képviselőházi irományok, 1896. VII. kötet • 163-194., XLIII-LIII. sz.

Irományszámok - 1896-166. A képviselőház igazságügyi bizottságának jelentése "az esküdtbiróságokról" szóló törvényjavaslat tárgyában

26 166. szám. 13. §. Ha az alaplajstrom szeptember hó első napjáig be nem érkezett, a törvényszék elnöke az igazságügyministernek jelentést tesz, a ki a lajstrom összeállítása iránt saját hatáskörében intézkedik, esetleg elrendelheti, hogy az a késedelmes tisztviselő költségére állittassék össze. 14. §. A kir. törvényszéknél november havában bizottság ül össze. Ennek elnöke: a törvényszék elnöke, tagjai: egy biró és három bizalmi férfiú, a kiket az elnök a törvényhatóság által a 18. §. értelmében megválasztott bizalmi férfiak közül hív meg. Ezeken kivül a törvényszék elnöke, ha szükségesnek találja, a kerület, a város vagy járás közigazgatási főtisztviselőjét felvilágosító nyilatkozattétel végett a bizottság ülésére szintén meghívja. A bizottság mindenekelőtt vizsgálat alá veszi a felszólalásokat és az ezekre tett észrevételeket. E tárgyban hozott határozatát jegyzőkönyvbe veszi; ennek alapján az alaplajstromokra záradékot vezet, melyben felsorolja azokat, a kiknek felvételét vagy kihagyását elhatározta. A jegyzőkönyvet és a záradékot az elnök és a jegyző irják alá. 15. A bizottság a felszólalások elintézése után az alaplajstromokból kiválasztja az esküdtbírósághoz a következő évre szükséges esküdteket és helyettes esküdteket. Ezek számát mindenik esküdtbiróság kerületére nézve az igazságügyi minister rendeletben állapítja meg. A helyettes esküdteket a helyben vagy a közel vidéken lakó egyének közül kell kiválasztani. 16. §. A bizottság zárt ülésben, szavazattöbbséggel, végérvényesen határoz. 17. §• A kiválasztott esküdtek betüsoros rendben külön lajstromba (főlajstrom), a helyettes esküdtek szintén külön lajstromba (helyettes lajstrom) írandók. Ezek az évi lajstromok. Az évi lajstromok a bizottság összes tagjainak aláírása, a hivatalos pecséttel való ellátás és kinyomatás után, a királyi ítélőtábla elnökének, a királyi főügyésznek, az esküdtbiróság kerületében működő királyi ügyészségeknek, ügyvédi kamaráknak, polgármestereknek, községi bíráknak és kerületi elöljáróknak megküldendők. A polgármesterek, a községi bírák és a kerületi elöljárók kötelesek a felmerült halálesetekről, lakóhely-változtatásokról és azokról a körülményekről, melyek miatt az évi lajstromokba felvett egyének valamelyike az esküdtek jegyzékébe fel nem vehető (4., 5. és 6. §-ok), a királyi törvényszék elnökének haladék nélkül jelentést tenni. Az elnöknél az évi lajstromokba felvett egyének közül azok is kérhetik a szolgálat alól való felmentésüket, a kiknek erre a 7. §. szerint igényük van. A.z évi lajstromok helyesbítése iránt a királyi törvényszék elnöke végérvényesen határoz; s a helyesbítéseket az aláírásával és hivatalos pecsétjével ellátandó záradékokban részletesen felsorolja. 18. §. A 14. és 15. §-ok értelmében működő bizottsághoz a törvényhatóság bizottsága egyévi időtartamra saját kebeléből tizenkét bizalmi férfit választ, és ezek jegyzékét október végéig azon törvényszék elnökéhez teszi át, a melynél az esküdtbiróság szervezve van.