Képviselőházi irományok, 1896. VII. kötet • 163-194., XLIII-LIII. sz.

Irományszámok - 1896-166. A képviselőház igazságügyi bizottságának jelentése "az esküdtbiróságokról" szóló törvényjavaslat tárgyában

166. szám. 23 •/. alatti melléklet a 166. számú irományhoz. Törvényjavaslat, az esküdtbiróságokról. (Az igazságügyi bizottság szövegezése szerint.) 1. §• Minden törvényszéknél, melynek büntető hatásköre van, esküdtbíróság szerveztetik. (34. §..) Az esküdtbíróság az elnökkel együtt három birói tagból és tizenkét esküdtből áll. 2. §• Az esküdtbíróság elnökét és ennek helyettesét a kir. ítélőtábla elnöke jelöli ki. Elnökké rendszerint a kir. törvényszék elnökét kell kijelölni; de kijelölhetők a kir. ítélőtábla birái, valamint ama törvényszék birái is, melynél az esküdtbíróság alakittatik. Az esküdtbíróság elnökének helyettesét a törvényszék birái közül kell kijelölni. A kijelölés egy évre történik és legkésőbb deczember 31-ig a hivatalos lapban és a kir. törvényszék hirdetményi tábláján közzéteendő. Az elnöknek és helyettesének akadályoztatása esetében, a helyettesítés iránt, ha annak sürgős szüksége forog fenn, esetről-esetre a törvényszék elnöke intézkedik. 3. §• Az esküdtbirósághoz két birót és két helyettes bírót, szintén egy évre, a kir. törvényszék elnöke jelöl ki, a vezetése alatt levő kir. törvényszék birái, vagy a törvényszék székhelyén működő kir. járásbirák sorából. Esküdtbíróság tagja albiró nem lehet. 4. §. Esküdt csak az a magyar honos férfi lehet, a ki az alaplajstrom egybeállításának évében életkorának huszonhatodik évét betölti és az állam hivatalos nyelvét, Fiúméban pedig az olasz nyelvet érti, azt írni és olvasni tudja, ha vagy: 1. évenként legalább húsz korona egyenes állami adót köteles fizetni, a mennyiben pedig időleges adómentességet élvez, húsz korona egyenes állami adónak megfelelő értékű vagyonnal bir, vagy