Képviselőházi irományok, 1896. VII. kötet • 163-194., XLIII-LIII. sz.

Irományszámok - 1896-166. A képviselőház igazságügyi bizottságának jelentése "az esküdtbiróságokról" szóló törvényjavaslat tárgyában

166. szám. 21 maximum nem lenne meghatározva. Ezen okokból a bizottság az első kötelességszegés esetére 500 korona, ismétlés esetére pedig ezer korona maximumot állapított meg; s a második bekezdést ennek megfelelőleg szabatosabban szövegezte. 25. §. A bizottság a szakasz második mondatát, mely szerint »Ha pedig — az esküdt — mentségül csupán méltányossági okot hozott fel, a pénzbírság összege leszállitható«, — kihagyta, mert az »alapos« és »méltányossági ok« közt nem lehet megkülönböztetést tenni, mert az alapos ok mindig méltányossági ok is és megfordítva; e szerint a javaslat az önkénynek nyitna tág kaput, mert a bíróság minden normativum nélkül állapítaná meg azt, hogy mi az alapos és mi a méltányossági ok, a mi arra vezetne, hogy két teljesen analóg eset közül az egyikben egészen felmentené az esküdtet, a másikban pedig csak leszállítaná a bírságot. 30. §. Az első bekezdésbe a »lehetőleg« szót beszúrta a bizottság, mert előfordulhat oly eset is, midőn az ülésszakot nem lehet úgy beosztani, hogy az tizenöt napnál tovább ne tartson. 34. §. A bizottságnak ezen szakasz szövegezése ellen két irányban merült fel aggálya. Ugyanis e szerint az igazságügyministernek jogában állana bármely, tehát egyik kir. Ítélőtábla kerü­letében működő törvényszéket is egy másik kir. Ítélőtábla területén működő törvényszékhez csatolni, a mi azt vonná maga után, hogy egy és ugyanazon törvényszék felfolyamodás és felügyelet szempontjából is két kir. Ítélőtáblához tartoznék, ez pedig zavarokra adna alkalmat s a felügyeleti jog egységes gyakorlását is megbontaná. Ezt elkerülendő, a bizottság azt a megszorítást vette fel, mely szerint csak ^ugyanazon királyi Ítélőtábla területén levö« határos kir. törvényszékek csatolhatok össze. Szükségesnek tartotta továbbá a bizottság szervezeti garantia felállítását is, mert a javaslat szerint az igazságügyminister az összecsatolás tekintetében semmi korlátozásnak nincs alávetve; miután pedig nagyfontosságú, alkotmányjogi kérdés az, ha egyik vagy másik tör­vényszék esküdtbirói működésétől megfosztatik, ez okból, habár a bizottság is belátja annak szükségét, hogy az igazságügyi kormány eme joggal felruháztassák, mindazáltal ezen jog meg­adásával kapcsolatosan biztositékokat állított fel, mely szerint az igazságügyminister több tör­vényszéknek egy esküdtbirósági kerületté való alakításáról az országgyűlésnek évenként indokolt jelentést köteles tenni. S igy a parlamenti felelősség garantiája mellett minden aggály nélkül felruházható az igazságügyminister az összekapcsolás jogával, melyre tekintettel hazánk polyglott népességére s arra, hogy az esküdtszéki intézmény úgy, a mint az contemplálva van, nálunk új intézmény, — elkerülhetetlen szükség van. Mindazáltal ki kellett jelenteni azt, hogy kir. ítélőtábla székhelyén levő törvényszék más esküdtbirósághoz nem csatolható, mert egyrészt ezeken a helyeken előreláthatólag oly jogpolitikai ok nem fog felmerülni, mely az esküdbiróságok működését lehetetlenné tenné, másrészt a bfínv. prts. életbeléptetéséről szóló javaslat 15. §-ának utolsó bekezdésében meg­határozott bűncselekmények eseteiben a kir. ítélőtáblák székhelyéu levő esküdtbiróságok járnak el, következéskép ezen székhelyeken levő esküdtbiróságok más esküdtbiróságokkal nem egyesithetők. Magától értetődik és ez a szakasz rendelkezéséből világosan kitűnik, hogy más törvény­szék a kir. ítélőtábla székhelyén levővel egyesíthető.

Next

/
Oldalképek
Tartalom