Képviselőházi irományok, 1896. VII. kötet • 163-194., XLIII-LIII. sz.
Irományszámok - 1896-166. A képviselőház igazságügyi bizottságának jelentése "az esküdtbiróságokról" szóló törvényjavaslat tárgyában
166. szám. 13 166. szám. A képviselőház igazságügyi bizottságának jelentése, „az esküdtbiróságokról" szóló törvényjavaslat tárgyában. A beterjesztett törvényjavaslatnak feladatát képezi új alapokon szervezni az eskttdtbirósági intézményt. Szükségessé teszi ezt azon körülmény, hogy az esküdtbíróság, melynek hatásköre eddig csak a nyomtatvány utján elkövetett bűntettekre és vétségekre terjedt ki, ezentúl hivatva lesz a nem nyomtatvány utján elkövetett súlyosabb beszámítás alá esö' bűncselekmények felett is határozni. Azon kérdés, hogy az esküdtbirósági intézmény hatásköre nemcsak a nyomtatvány utján elkövetett, hanem más súlyosabb bűncselekményekre is kiterjesztessék, a bűnvádi eljárás megalkotásakor a törvényhozás által már el lett döntve. Igazságügyi és jogpolitikai okok egyaránt közrehatottak arra, hogy az esküdtbíróság, mint a büntető" jogszolgáltatás nélkülözhetetlen szerve, a közönséges bűntettekre kiterjesztett hatáskörrel illesztessék be birói szervezetünkbe, hogy a szóbeliségre és a bizonyitékok szabad méltatására fektetett bűnvádi Ítélkezésnél a birói hatalom megosztassék szakképzett birák és az állampolgárok sorából birói tisztségre hivatott feddhetetlen férfiak között. A törvényhozás ezzel nemcsak a közel hat évtized óta meg-megújuló nagy nemzeti traditiónak felelt meg, mely a, magyar esküdtbíróság szervezetében a politikai szabadságnak jelentékeny biztositékát látta, hanem fontos jogszolgáltatási okokból is azon álláspontra helyezkedett, hogy a nemzet jogérzete és a büntető Ítélkezés között azon kölcsönhatást kell létesíteni, mely a törvény helyes alkalmazásának és a törvény iránti tiszteletnek egyik eló'feltétele. A törvényhozás úgy volt meggyőződve, hogy a szóbeliségen és a bizonyitékok szabad mérlegelésén nyugvó bűnvádi eljárás mellett, melynél a biró gyakran jut azon helyzetbe, hogy ítéletét ama subjectiv benyomásokra fektesse, melyeket az előtte lefolyt tárgyalásból és bizonyítási eljárásból merített, ellenállhatatlan erővel lép előtérbe az állampolgároknak azon igénye, hogy legalább a súlyosabb bűnesetekben a bizonyitékok súlya és értéke jogérzetüknek megfelelően és közreműködésükkel állapíttassanak meg. A ki a magyar jogfejlődés történetét figyelemmel kíséri, nem vonhatja kétségbe, hogy már akkor, midőn a többi continentális államokban a merev formalismus uralta a büntető ítélkezést, nemzetünk egyik sajátsága volt, hogy a büntető jogszabályoknak az egyes bűnesetekre