Képviselőházi irományok, 1896. VII. kötet • 163-194., XLIII-LIII. sz.

Irományszámok - 1896-187. A kereskedelemügyi m. kir. minister jelentése a képviselőházhoz, a gattaja-lugos-marosillyei helyi érdekű vasutvonal engedélyezéséről

128 187. szám. Szálas vagy csemete-erdőket átmetsző vagy érintő pályarészek mentén azon védszalagok, a melyeken tűzbiztonsági tekintetekből az erdő kiirtandó, az elhatárolási szabályzatban előirt szélességben beváltandók, illetve kisajátitandók és mint pályatulajdon elhatárolandók. Mindez csak abban az esetben mellőzhető, ha a szabályszerű védszalagok területére nézve az illető erdőbirtokosoktól jogérvényesen kiállított és a központi telekkönyvben a vasút javára bekebelezendő szolgalmi nyilatkozatok szereztetnek be, a melyek értelmében a védszalagok területének be nem ültetése, illetve be nem fásítása örök időre biztosíttatik. Csuszamlások vagy más természetű deformatiók meggátlása, illetve elhárítása és megszüntetése czéljából úgy töltéseknél, mint bevágásoknál megfelelő óvintézkedések, valamint a szükséges vízmentesítési és biztosítási munkák alkalmazandók. Árterületeken átvonuló töltéseknél a pályaszin legalább 0*8 m.-rel a legmagasabb ár-, illetve belvizállás felett lesz tartandó és ugyanilyen helyeken, valamint általában mindenütt ott, a hol azt a helyi viszonyok és körülmények bármi oknál fogva megkövetelik, a pályatest és tartozékainak lejtői a szükséghez képest biztositandók. A hó- vagy futóhomok-befuvásnak különösen és nagyobb mértékben kitett vonalrészeken a befuvás meggátlására szükségeseknek mutatkozó munkák és egyéb védőintézkedések a pálya építése közben vagy műszaki felülvizsgálatának eredménye alapján fognak megállapittatni és elrendeltetni. A műtárgyak hordszerkezeteinek alsó éle és a legnagyobb ár-, illetve belvizek szine között az érintett vizfolyások vagy belvizek természetéhez és fontosságához, valamint a különböző műtárgyak nagyságához és a még egyébként figyelembe jövő viszonyokhoz és körülményekhez képest — átereszeknél és kisebb hidaknál 0-5—io m., nagyobb hidaknál pedig 1-5— 2*o m. nyilt magasság maradjon. Mindazon helyeken, hol folyók vagy patakok a pályát megközelítik, a partok leválás és kimosás ellen kellően biztositandók. Folyók-, patakok- és egyéb vízfolyásoknak az áthidaláshoz csatlakozó, valamint a vasút által megközelített részei is — a vizlefolyási és helyi viszonyok, nemkülönben a biztossági követelmények figyelembevételével megállapítandó szükséghez képest — a pálya egyik vagy másik, esetleg mind a két oldalán megfelelő hosszban, irányban és módon szabályozandók, valamint a szükséges biztosítási és védművekkel látandók el. Egyben megállapíttatik, hogy mindazon esetekben, a midőn a pályatengelyre merőlegesen álló műtárgyaknak előállítása csak az áthidalandó vizfolyások oly mérvű és irányú áthelyezésével, illetve szabályozásával volna lehetséges, mely a vízlefolyásra vagy más tekintetben zavaróan és károsan hatna, megfelelő irányban a pályatengelyre ferdén álló műtárgyak lesznek tervezendők és építendők. Ferde műtárgyaknál az előirt tiszta nyilas nem a pályatengelyben, hanem mindig az illető átereszek vagy hidak tengelyvonalára merőlegesen mérve értetik. A pálya testébe beépítendő azon műtárgyak, melyek felett feltöltés alkalmaztatik, általában mint fedett vagy boltozott átereszek és pedig kőből, illetve téglából állitandók elő, azonban kisebb átereszek — bezárólag l-o m. nyilasig beton- vagy vascsövekből is készíthetők. A nyílt vasúti műtárgyak hidfői, szárnyai és pillérei kőből, illetve téglából falazva, hordszerkezetei pedig bezárólag 2*o m. nyilasig tölgyfából és ennél nagyobb nyílásoknál vasból létesítendők. A Maros folyón át építendő híd hord szerkezete egy gyalogjárdával és a hid mindkét végén megfelelő fel-, illetve lejárókkal látandó el. Általánosan kiköttetik, hogy hidpadlózatok- és hidlásokhoz, valamint— feltéve, hogy ezen vonalon közúti faműtárgyak alkalmazása egyáltalában meg lesz engedve -— hidjármokhoz, hidfők és jégtörők is csak tölgy- vagy vörösfenyőfát szabad használni.