Képviselőházi irományok, 1896. VII. kötet • 163-194., XLIII-LIII. sz.
Irományszámok - 1896-186. A kereskedelemügyi m. kir. minister jelentése az országgyüléshez, a nagybecskerek-zsombolyai keskenyvágányú helyi érdekű gőzmozdonyú vasut engedélyezésének megtörténtéről
186. szám. 117 A pálya szabványos koronaszélessége az alépítmény felszínében, vagyis a kavicságy alsó felületének magasságában mérve 3o méter legyen. Görbületeknél a töltés külső oldala a túlemelésnek és a vágány kibővitésének megfelelően kiszélesbitendő. A töltések, azok magassága és anyagához képest, l 1 ^ vagy l 1 /* lábas lejtőkkel létesítendők; a bevágások lejtői pedig az anyag nemének és minőségének megfelelően állitandók elő. A vízszintesben, vagy csekély esésben fekvő bevágások oldalárkai megfelelő fenékeséssel bírjanak. Az anyagárkok külső lejtői egy lábasnál meredekebbek nem lehetnek, a töltés felőli lejtők ellenben ugyanoly rézsüvei készítendők, mint maguk a töltések. Az anyagárkok továbbá oly módon létesítendők, hogy azokból a víz lehetőleg lefolyást találjon, a nélkül azonban, hogy káros vízfolyások keletkezhessenek. A töltés lába és a nyitandó anyagárok közt legalább 0-8 m. széles padka hagyandó, és ugyanily szélesnek kell lenni a kisajátítási védszalagnak is. Csuszamlásra hajlandó töltések és bevágások megfelelően biztositandók. Árterületeken átvonuló töltéseknél a pályaszin 0*8 méterrel a legmagasabb árviz felett lesz tartandó és ily helyeken a töltések lejtői a szükséghez képest biztositandók. Átereszek és kisebb hidak úgy állitandók elő, hogy a hordszerkezet alsó éle és a legnagyobb árviz színe között 0*5—l-o m., az Ó-Bégán építendő hidnál pedig 1-5 m. nyilt magasság maradjon, a Béga csatorna hidjánál azonban az árviz és szerkezet közötti magasság 5-6 m.-nél kisebb nem lehet. Mindazon helyeken, hol folyók vagy patakok a pályát megközelítik, a partok leválás és kimosás ellen kellően biztositandók. Vízfolyások, patakok és folyók az áthidalás előtt vagy után megfelelően szabályozandók és a szükséghez mért partvédmüvekkel ellátandók. A pálya testébe építendő azon átereszek, melyek fölött feltöltés alkalmaztatik, kőből vagy téglából, esetleg betonból vagy vasból létesítendők; kisebb átereszek azonban tölgyfatömlőkből is létesíthetők. A nyilt műtárgyak kő- vagy tégla-ellenfalakkal és szárnyakkal és bezárólag 2-o m. nyílásig tölgyfa-hordszerkezetekkel, ennél nagyobb nyílású átereszek és hidak pedig vas-hordszerkezetekkel állitandók elő. A párhuzamos utak- és útátjárókban a szükséghez képest megfelelő nyílású átereszek vagy hidak építendők, melyek — ha azok felett nincs feltöltés — egészen fából is lehetnek. Hídfők- és jégtörőkhöz, valamint hidjármak-, hidalások- és hidpadlózatokhoz általában csak tölgy- vagy vörös fenyőfát szabad használni. Utszabályozások, útáthelyezések és útátjárók felépítménye az eredeti út felépítményének megfelelően vagy kőalapból és kavicsból, vagy csak kavicsból állítandó elő. Oly utaknál pedig, melyek kavicsolva egyáltalában nincsenek, az útátjárók mindkét sinszáltól számítandó 8—8 m. hosszaságban 15 cm., azontúl pedig 10 cm. magasságban kavicsolandók. A Nagy-Becskerek utczáin haladó pályarészek az útpálya szinmagasságába helyezendők és az e tekintetben netalán szükségesekké váló kiegyenlítések az útburkolat megfelelő szabályozásával eszközlendők. A községek utczáin haladó pályarészeken a pályán át az egyes házakba való bejárás biztosítása czéljából tölgyfa-padlókból készült dobogók fektetendők le a sínek között. A csapadékvíz levezetéséről, a mennyiben annak lefolyása a vasút kiépítése következtében megzavartatnék, a kövezett városrészeken elhaladó vonal mentén nyilt vagy zárt csatornák segélyével, a közutakon haladó vonal mentén pedig a vasút és az út járpályája
