Képviselőházi irományok, 1896. VI. kötet • 153-162., XXXVIII-XLII sz.
Irományszámok - 1896-153. Törvényjavaslat a Bulgáriával 1896. évi deczember hó 21/9-én kötött kereskedelmi egyezmény beczikkelyezéséről
26 153. szám. az adott viszonyok közt csak azt vehetiük kilátásba, hogy Bulgária az angol-bulgár egyezményben megállapított 8 1 /2°/o-os értékvámok alkalmazását a vámterületűnkről oda érkező árúkra nézve — a legnagyobb kedvezménynek a vámozás tekintetében való viszonibiztositása ellenében — továbbra is fentartsa és biztosítsa, — ezekre való tekintettel az 1890. évi XLII. és az 1891. évi XLII. törvényczikk ujabb felhatalmazást adott a kormánynak, hogy a bulgár árúkra nézve az 1890. évi deczember hó 2-án közzétett, fentebb idézett hirdetménynyel megszabott vámkezelést további megállapodás létrejöttéig alkalmazhassa, feltéve, hogy a vámterületünkről érkező árúk Bulgáriában a legnagyobb kedvezésben részesülnek. Az igy nyert felhatalmazás alapján létesített, illetve megújított ideiglenes megállapodások képezték eddigelé alapját a legnagyobb kedvezményt részünkre biztosító viszonynak, melyet Bulgáriával szemben fentartottunk. Hasonló eljárást követtek Bulgáriával szemben a többi államok is, nevezetesen Németország, Francziaország, Svájcz, Olaszország, Belgium és Nagybritannia is, a mennyiben az 1889. évben két évi időtartamra kötött és a többi államok és Bulgária közt létesített ideiglenes megállapodások alapját képező angol-bulgár egyezménynek az 1891. év végével történt lejáita után annak érvénye általuk szintén ily évenkénti jegyzékváltás utján hosszabbittatott meg. Az emiitett jegyzékváltások utján létesített, illetve meghosszabbított megállapodásaink következtében Bulgáriába vitt árúink 8y2°/o-os értékvámok szerint kezeltettek egészen az 1894. év végéig, a midőn a bulgár kormány jogot mert arra, hogy a szerződéses államokból érkező árúkat loy2°/o-ra emelt értékvámokkal illesse. Ezen változás előzményeire nézve a következőket van szerencsém előadni. Bulgária a külállamokkal való kereskedelmi viszonyainak rendezésénél bizonyos iparfejlesztési szempontok mellett főczélul azt tűzte ki, hogy pénzügyi heljzetét javitsa, illetve, hogy állami kádasainak fedezésére segédíbrrásokat nyisson magának. E tekintetben bennünket érdeklőleg különösen kiemelendők azon intézkedések, melyeket a községi fogyasztási illeték (octroi), az állami fogyasztási adók (accise), az egyedárúságok, valamint a bulgár jövedelmi (pátens adóra nézve tett, a vámreform tekintetében pedig a bulgár autonóm vámtarifa létesítésére és ezzel kapcsolatban a bulgár behozatali vámok jelentékeny emelésére irányuló törekvések. A mi az első sorban említett octroi-illetéket illeti, megjegyzem, hogy az 1883. évi bulgár octroi-törvény a nagyobb lakossággal biró városokat feljogosítván, miszerint az italok, gyarmatárúk, élelmiszerek, épületanyagok, kőolaj, dohány és gyertya után fogyasztási illetéket szedhessenek, ezen felhatalmazás következtében a kérdéses illetékek Sofiában 1884-ben, Rustsuk, Várna, Küstendil, Loveíz, Hassköj és Dobrits bulgár városokban pedig 1889-ben léptettettek életbe. Tekintettel arra, hogy Bulgáriának pénzügyi helyzete javítására irányzott igyekezetével a külállamoknak számolniok kellett, másrészt pedig arra, hogy ezen illetéknek bizonyos határok közt való szedése által azon esetben, ha az illeték ugyanazon mérvben alkalmaztatik a belföldi termékekre is, kiviteli kereskedelmünk érdekei veszélyeztetve nem látszottak, az octroi szedése ellen kifogást nem emeltünk, kikötöttük azonban, hogy árúink csakis azon mérvben terhelhetők meg ezen illetékkel, mint a belföldiek. Ezen megállapodás daczára a bulgár kormány az 1893. évvégén egy új octroi-törvényjavaslatot terjesztett a törvényhozás elé, melynek értelmében a külföldi árúkra nézve különbözeti — a belföldi árúkénál kedvezőtlenebb — bánásmód lett volna alkalmazandó, úgy hogy az octroiból várt jövedelem nagyobb része a külföldi behozatalt terhelte volna, továbbá a javaslattal az eddig fennállott 2°/o-os octroinak 5°/°" ra leendő felemelése szándékoltatott. Miután azonban a szóban levő tervezet ellen nemcsak mi és a többi szerződéses államok
