Képviselőházi irományok, 1896. V. kötet • 131-152., XXVI-XXXVII. sz.

Irományszámok - 1896-XXXI. 1897. évi IX. törvényczikk, a kikötői illetékekről

XXXI. szám. 309 XXXL smm. 1897. ÉVI IX. TÖRVENYCZIKK, a kikötői illetékekről. (Szentesítést nyert 1897. évi február hó 27-én. — Kihirdettetett az >Országos Törvénytárában 1897. évi márczius hó 20-án.) Mi Első Ferencz József, Isten kegyelméből Ausztriai Császár, Csehország Királya stb. és Magyarország Apostoli Királya.Kedvelt Magyarországunk és társországai hü Főrendéi és Képviselői közös egyetértéssel a következő törvényczikket terjesztették szentesítés végett Felségünk elé: 1. §• Minden hajó, mely belföldi tengeri kikötőben vagy révben vagy a tengerpart egyéb pontján kiköt és ott kereskedelmi müveletet végez, a kikötői illetéket ezen törvény határozatai szerint az illetékes révhivatalnál (révhivatal vagy révkirendeltség) lefizetni tartozik. 2. §. A kikötői illeték fizetésének kötelezettsége azon pillanattól kezdve áll be, melyben a hajó a kereskedelmi műveletet megkezdi. A fizetés a hajó távozása előtt teljesítendő. A tengerészeti hatóság azonban különleges esetekben más fizetési módozatot engedélyezhet. A hajó, mely kereskedelmi müvelet eszközlése után valamely kikötőben leszereltetik, vagy ezen kikötőből más okok miatt három hó alatt nem távozik, a kikötői illetéket legkésőbben az érkezés napjától számított három hó leteltével tartozik lefizetni. Az ily hajó a kikötői illeték újbóli fizetése alól mindaddig mentes, mig árúknak vagy utasoknak felvétele vagy kiszállítása végett valamely más belföldi tengeri kikötőben, révben vagy a tengerpart valamely más pontján ki nem köt. A kikötői illeték fizetéseért a hajó szavatol. 3. §. Ezen törvény értelmében kereskedelmi műveletnek az utasok vagy árúk felvétele és kiszállítása tekintetik.