Képviselőházi irományok, 1896. V. kötet • 131-152., XXVI-XXXVII. sz.

Irományszámok - 1896-150. Törvényjavaslat az állami számvitel szabályozásáról

266 150. szám. f) Midőn az építési, valamint hason jellegű átalakítási, vagy felszerelési költségeket egészben nem az államkincstár viseli, hanem azokhoz az állam csupán egy meghatározott s előzetesen egyszerre fizetendő összeggel járul hozzá, a következő években való felhasználás czéljából ily hozzájárulási összeg le nem köthető. g) A mennyiben a hitellekötésnek az előző §-ban előirt feltételei megvannak, az építkezési, valamint az építkezési jelleggel bíró átalakítási vagy felszerelési munkálatokra előirányzott hiteleknek a következő években való felhasználását csakis hitellekötés által lehet biztosítani nincs megengedve ennélfogva a hitellekötés feltételeinek hiányában a költségvetésileg engedélyezett kérdéses hitelek terhére a végből, hogy azok a következő években felhasználhatók legyenek, a munka vagy szállítás megtörténte előtt véglegesen utalványozni, vagy olyan utalványokat kibocsátani, melyekkel egyidejűleg a kiutalványozott összegeknek takarékpénztárba vagy letétbe helyezése rendeltetik el. h) Ha a házilag foganatosítandó nagyobb épitési munkálatoknál, valamint az építkezési jelleggel biró átalakításoknál vagy felszereléseknél a lekötött hitelek terhére előlegek engedélyezésének elkerülhetetlen esete forog fenn: a lekötött hitelből csak az az összeg tekintendő felhasználtnak, a mely az ezen előlegekről szerkesztett s már megvizsgált számadások szerint a teljesített munkának vagy szállítmánynak megtörténtét igazoló okmányok alapján tényleg kiadatott. 29. §. Házilag kezelt munkák költségeire vagy más indokolt esetekben, jelesül, ha oly helyeken kell fizetéseket eszközölni, a hul állami pénztár nem létezik, —- hosszabb időre elszámolás terhe alatt adott előlegekről a megbízott tartozik pénznaplóját havonként beterjeszteni és az év végével maradt pénzkészletet az állami pénztárba szállítani. A mennyiben a munka évközben fejeztetik be, vagy a nyert megbízás évközben teljesíttetik, a számadás a munka befejezésétől, illetve a megbízatás teljesítésétől számítandó 30 nap alatt nyújtandó be és egyidejűleg a netalán maradt pénz is az állampénztárba beszállítandó. 30. §. A mennyiben külön törvények másként nem intézkednek, minden kiadási utalvány annak keltétől számított egy év leforgása alatt elévül, ha a jogosult fél ezen határidő alatt a kijáró összeget nem veszi fel. Ez esetben az utalványozott összeg az állam tartozásából törültetik. A jogosult fél kérelmére azonban az utalvány megújítható, mely esetben az illető kiadás annak az évnek folyó kiadási hitelét terheli, melyben az utalvány megujittatott. 31. §. A költségvetési évek között bitelátruházásnak helye nincsen; ennélfogva sem a folyó évi hitelek terhére a jövő évet illető kiadásokat, sem a folyó évi kiadásokat a jövő évi hitelek terhére előlegesen utalványozni, vagy a hitelmaradványoknak letéteménykép való kezelését elrendelni nem szabad. Minden valódi kiadás és bevétel szembe állítandó annak az évnek költségvetésével, a melyben azoknak jogczíme gyökeredzik és semmiféle valódi kiadást vagy bevételt az átfutok közt elszámolni nem szabad. 32. §. A pót- vagy rendkívüli hitelek utólagos kieszközlése reményében valamely kiadást előleg gyanánt utalványozni nem lehet.