Képviselőházi irományok, 1896. V. kötet • 131-152., XXVI-XXXVII. sz.

Irományszámok - 1896-150. Törvényjavaslat az állami számvitel szabályozásáról

150. szám. 263 14. §. A költségvetési törvény intézkedik a netalán mutatkozó hiány fedezéséről, vagy a fölösleg hovafordításáról. Ezen intézkedés nem foglalhat magában oly határozatot, mely természeténél fogva külön törvény hozatalát igényli. 15. §. A költségvetési fejezetek, czímek vagy rovatok között csak annyiban lehet helye az átruházásnak, a mennyiben a törvény ezt határozottan megengedi. 16. §. Ha évközben oly jelentékenyebb szükséglet merülne föl, melynek fedezésére a megszavazott hitel nem elegendő, vagy a melyről a költségvetési törvényben gondoskodva nincsen, az illető minister a költségnek kiutalványozása előtt indokolt törvényjavaslatban az első esetben póthitelt, utóbbi esetben rendkivüli hitelt kér. Ha azonban a kiadás elodázhatatlan, vagy oly időben merül föl, midőn az országgyűlés együtt nem léte miatt a pót- vagy rendkivüli hitel ki nem eszközölhető, az ily költség utalványozását az illető minister csakis a ministertanács beleegyezésével eszközölheti, mely esetben pót- vagy rendkivüli hitel kérésének szüksége elesvén, az ily kiadásokra nézve a kormány a zárszámadások tárgyalása alkalmával nyerhet fölmentést. Az ily ministertanácsi határozatok az állami számvevőszékkel hivatalból közlendők. A pót-, illetve rendkivüli hitelre vonatkozó törvényjavaslatban intézkedés teendő egyszersmind a fedezet módozatai iránt is. 17. §. A mennyiben a törvényhozás által engedélyezett évi hitellel szemben a számadási év folyamán túlkiadások, előirányzatnélküli kiadások és hitelátruházások fordulnak elő, az állami számvevőszék az utalványozások nyilvántartási könyvében foglalt adatok alapján, minden évnegyedről, az évnegyedet követő második hónapban az illető érdekelt minister előzetes értesítése mellett — a ministertanács utján — az országgyűlésnek jelentést tenni tartozik. 18. §. A pót- vagy rendkivüli hitelt megadó törvényczikk szövege világosan kijelöli a költségvetési törvénynek azon osztályát, fejezetét, czímét és rovatát, melynél a megszavazott pótvagy rendkivüli hitel számba veendő. 19. §. Ha a költségvetési törvény azon év január hava l-ig, a melyre szól, létre nem jöhet, a kormány külön törvényjavaslatban felhatalmazást tartozik kérni arra, hogy a legutóbbi költségvetési törvény keretében az állam jövedelmeit folytatólagosan beszedhesse és kiadásait fedezhesse. Ily rendkivüli felhatalmazás időtartamát a törvény világosan meghatározza ugyan, de a meghatalmazás s ezzel együtt a törvény hatálya azzal a nappal szűnik meg, melyen az új költségvetési törvény kihirdettetik. A kormány az e napig eszközlött összes kezelést az új költségvetési törvény keretébe illeszti.