Képviselőházi irományok, 1896. V. kötet • 131-152., XXVI-XXXVII. sz.

Irományszámok - 1896-145. A közlekedésügyi bizottság jelentése a kereskedelemügyi m. kir. minisernek "a kisküküllővölgyi helyi érdekű vasut engedélyezéséről" szóló jelentése tárgyában

145. szám. 257 145. szám. A közlekedésügyi bizottság jelentése, a kereskedelemügyi m. kir. ministernek „a kisküküllővölgyi helyi érdekű vasút engedélyezéséről" szóló jelentése tárgyában. A kereskedelemügyi m. kir. minister jelentése szerint a kisküküllővölgyi helyi érdekű vasút építésére vonatkozó engedélyokirat — miután a 200.000 frt engedélyezési biztosíték be lett fizetve — az engedélyesnek kiadatott. Az engedélyokirat szerint a 102*53 km. hosszú vonal a m. kir. államvasutak tövispredeáli vonalának Karácsonfalva és Balázsfalva állomásai között létesítendő Kis-Küküllőszög nevű állomásából kiindulva, a Kisküküllő völgyén haladva Sós váradig. A tényleges építési és üzlet berendezési tőke 3,922.000 írtban állapíttatott meg, vagyis pályakilométerenként 38.252 frtban; mely összeg a forgalmi eszközök beszerzésére fordítandó 216.000 frt, és a tartalékalapra kihasítandó 40.000 frt levonásával 35.755 frtra száll alá. — Az építési, költség ezen magasságát indokolja részint az, hogy a helyi viszonyok az állomásoknak sűrű elhelyezését tették szükségessé, részint pedig azon körülmény, hogy a pálya a Kisküküllő árterében haladván, költséges vízszabályozási és biztosítási munkálatokat kell foganatosítani. Postaszállitásért 280.000 frt, külön segély czímén 200.000 frt, összesen 480.000 frt tőkeértéknek megfelelő állami hozzájárulás állapíttatott meg, mely összeg a tényleges építési és üzletberendezési tőkének csak alig haladja meg 12°/o-át, és igy az 1888. évi IV. t.-cz.-ben megengedett maximumon jóval alul marad. A Kis-Küküllő völgye, vagyis egész Kis-Küküllő megye, és Maros-Torda megyének délkeleti része ez ideig teljesen ki van zárva a vasúti hálózatból. És hogy mennyire érezte ezen körülmény hátrányait és súlyát a vidék lakossága, szükségesnek tartjuk megemlíteni azt, hogy a vasút építése Kis-Küküllő vármegye közönsége által lett kezdeményezve; az általa — MarosTorda megye érdekeltségének bevonása mellett — szervezett vasúti végrehajtó bizottság szerezte meg az előmunkálati engedélyt, ugyanennek lett az építésre vonatkozó engedélyokirat is kiadva, és a tényleges építési tőke törzsrészvények által fedezendő 35°/o-ának túlnyomó részét a helyi érdekeltség hozzájárulásából befolyó összeg képezi. Az elmondottak alapján van szerencsénk a t. háznak a ministeri jelentés tudomásul vételét ajánlani. Budapest, 1897. évi márczius hó 29-én. Lukács Béla s. k., Gr. Thorotzhai Miklós s. k., a közlekedésügyi bizottság elnöke, a közlekedésügyi bizottság előadója. KÉPVH. IROMÁNY. 1896 1901. V. KÖTET. ,3