Képviselőházi irományok, 1896. V. kötet • 131-152., XXVI-XXXVII. sz.
Irományszámok - 1896-138. Törvényjavaslat a bűnvádi perrendtartás életbeléptetéséről
308 138. szám. lességeinek betöltése mellett képes lesz ellátni. Szükség esetén e kérdésben az illető tisztviselőnek hivatalfőnökével kell tárgyalásba bocsátkozni. A 9. §. kifejezetten kimondja azt is, hogy ügyészségi megbízottul csak jogvégzett köztisztviselő lesz kinevezhető. Mindezek figyelembe vétele mellett remélhető, hogy a közvád képviseletével járó teendőket a kir. járásbíróságok előtt alkalmas egyének fogják végezni az államkincstárnak túlságos megterheltetése nélkül. £0 Kirendelés és a megbízás elvonása (10. §). A járásbirósági közvádló állásának betöltését a javaslat külön kirendeléshez köti, mert az ügymenet érdekében kívánatos, hogy az ügyészségi megbízott teendőit lehetőleg egy és ugyanazon előre kijelölt egyén végezze és mind a járásbíróság, mind a felek tudják, hogy megkereséseikkel kihez forduljanak. Nem mutatkozott elfogadhatónak a franezia, belga ós részben a német törvényhozásnak az a rendelkezése, hogy a járásbirósági közvádló teendőit a bíróság székhelyén alkalmazott rendőri biztosok illetőleg a közigazgatásnak ugyanott működő alsóbbrendű tisztviselői, külön kirendelés nélkül már hivataluknál fogva végezzék. Ez a szervezet egyáltalán nem szolgálna biztosítékul arra, hogy e teendők teljesen alkalmas egyénekre legyenek ruházva. A kirendelés jogát a fennebb ismertetett törvényhozások részben az igazságügyi ministerre, részben a főügyészre ruházzák. A javaslat az előbbi álláspontot tette magáévá, mert a számba veendő viszonyok felől az egész országra nézve az igazságügyi minister lehet leginkább tájékozva s ugyanő a közvetlen felügyeletre hivatott főügyészek jelentései alapján kellő gyorsasággal intézkedhetik ez állások betöltése, szükség esetében pedig a megbízás visszavonása iránt. Az igazságügyi minister jogosítva lesz az ügyészségi megbízottat ezen állásától fegyelmi eljárás nélkül is egyszerű rendelettel felmenteni. Ez a rendelkezés összhangzásban áll a kir. ügyészség intézményének természetével és szervezeti alapelveivel s a mellett mellőzhetetlenül szükséges is olyan esetekben, midőn az ügyészségi megbízott a bizalmat csökkentő vagy megszüntető módon szegi meg hivatali kötelességét. y) Hivatali eskü; javadalmazás (11. §.). Már a B. P. 73—76. §-ai ugy tekintik az ügyészségi megbízottat, mint a kir. ügyészség intézményének tagját, tehát rendes államhivatalnokot. Ebből folyólag elrendeli a 11. §. első bekezdése, hogy az ügyészségi megbízott a szolgálat megkezdése előtt hivatali esküt tartozik tenni. Ez állás jellege azonban annyiban elüt a többi közhivatali állásokétól, hogy — habár nem tiszteletbeli, — még sem jár rendes fizetéssel, hanem csak jutalomdíjjal van egybekötve, továbbá, hogy más hivatallal egybekapcsolható, végre hogy az alkalmazás bizonyos mértékben ideiglenes és a megbízás elvonásával megszűnik az illetőnek államhivatalnoki minősége, illetőleg ha ő már ügyészségi megbízottá való kirendelésekor közhivatalban volt, ez utóbbiba lép vissza. A díjazás részleteit — a mint a külföldi törvényhozásoknak idevágó szabályai is tanúsítják, — lehetetlen volt a törvényben meghatározni. Azokat csak esetről-esetre a körülményekhez képest az igazságügyi minister állapithatja meg. Magától értendő, hogy az ügyészségi megbízottat kiküldetés esetén megfelelő napidíjak illetik, útiköltségeit pedig meg kell téríteni. Abból, hogy a B. P. 73—76. §-ai az ügyészségi megbízottat is a kir. ügyészi intézmény tagjául tekintik: minden kétségen felül áll, hogy a pártatlan eljárás biztosítása végett megállapított kizáró és mellőző okok az ügyészségi megbízottakra is érvényesek Ezt a javaslatban nem volt szükséges újból kimondani.
