Képviselőházi irományok, 1896. V. kötet • 131-152., XXVI-XXXVII. sz.
Irományszámok - 1896-138. Törvényjavaslat a bűnvádi perrendtartás életbeléptetéséről
200 138. szám. yyanánt, a melynek a B. P. életbe lépésének napját megelőzőleg történt meghozása után az illető ügyet a jelenleg hatáskörrel felruházott és illetékes bíróságoktól nem lehet elvonni és. az eddigi eljárási szabályok szerint kell befejezni. Ez az átmeneti szabály lehetőleg egyszerű, kizár minden kétséget és lehetőleg keveset épit a jelenleg hatályban levő perjog értelmében teljesített eljárási cselekményekre, tehát mentésit azoktól a nehézségektől, melyek abból állanak elő, hogy a már is szerfelett előhaladt bűnper során egybegyűlt per anyagát össze kell egyeztetni az új eljárási szabályokkal. Az igazságügyi kormány teljes tudatában volt ugyan annak, hogy nagyon kívánatos volna, ha a jelenlegi, nem egészen egyöntetű és több irányban kevésbé megfelelő bírósági gyakorlat helyett a B. P. szabályai mielőbb teljes alkalmazást nyernének, mindamellett beható megfontolás után érvényre kellett emelkedni annak a felfogásnak, hogy a mennyiben a törvényszéki főtárgyalás már el van rendelve, a járásbirói tárgyalásnak megtartása végett pedig a szükséges intézkedések meg vannak téve, ez által az ügy olyan perszakba jutott, melyben a jelenlegi és az új jogszabályoknak egymásba illesztése már felette nehézzé válna, nevezetesen az ügyet az új jogszabályoknak megfelelően át kellene alakítani, különösen tekintettel a B. P. XVII. fejezetében, valamint 529—535. §-aiban foglalt rendelkezésekre, gyakran szükséges lenne a főtárgyaiásnak illetőleg járásbirósági tárgyalásnak határnapját elhalasztani, újabb előkészítő, illetőleg egyéb intézkedéseket tenni, más egyéneknek és a korábbitól eltérő jogkövetkezmények mellett leendő megidézése iránt intézkedni, különösen pedig, ha az ügyre nézve a hatáskör is változott, a teljesített eljárási cselekmények egy részének hatályon kívül helyezése mellett az ügyet más bírósághoz kellene áttenni, a mi bonyodalmakkal járna akkor, ha a jelenleg kir. törvényszék elé utalt ügyet akár esküdtbíróság, akár kir. járásbíróság előtt kellene folytatni. Figyelmet érdemel az a körülmény is, hogy a bűnvádi eljárást megszüntető s a vádaláhelyezés kérdésében hozott határozat ellen a jelenlegi jogszabályok szerint az 1880. évi XXXVII. t.-cz. 45. §-ábau emiitett esetet kivéve, kétfokú felebbezésnek van helye, ellenben a B. P. 274. §-ának első bekezdése e kérdésben mindig csak egyfokú felfolyamodást enged, továbbá, hogy a B. P. (283. §. negyedik bekezdés) a főtárgyalásra közvetlenül idéző végzés ellen a jogorvoslatot kizárja, mig a mostani bírói gyakorlat szerint e végzés ellen külön felebbezéssel lehet élni: szóval az ez idő szerinti gyakorlattal szemben a B. P. a jogorvoslatok használatát jelentékenyen megszorítja és szóban forgó rendelkezései a felekre nézve kevésbé kedvezők. Teljes tudatában van az igazságügyi kormány annak is, hogy — a mennyiben az elsőfokú ítélet meghozása vétetnék a jelenlegi vagy az új eljárási szabályok alkalmazására döntő stádium gyanánt, mindazokban az ügyekben, melyekben a B. P. életbelépésének napját megelőzőleg a főtárgyalás már meg van kezdve, de a/t vagy a közvetlenül következő napokon vagy újabb főtárgyalási határnapon folytatni kellene: részben a birói hatáskörben beálló jelentékeny változások, részben a jelenlegi és az új eljárási szabályok össze nem egyeztethető volta miatt, p. a. B. P. 308. §-ában foglalt rendelkezések folytán, leküzdhetlen nehézségek állanának elő. Ezen nehézségek csökkentése végett minden esetre complikáltabb átmeneti szabályokat kellene felállítani, különösen intézkedni kellene az iránt, hogy a B. P. hatályba léptét közvetlenül megelőző időre ne legyenek kitűzve olyan főtárgyaiások, a melyek a hatálybalépés napjáig nem lesznek befejezhetek. Ezt azonban számos esetben nem lehet biztosan előrelátni. Ezen felül a jelenlegi birói gyakorlatunkban igen nagy számban előforduló folytatólagos főtárgyalásoknál az új hatásköri és eljárási szabályok következtében felmerülő nehézségek egyáltalában nem volnának leküzdhetők. Mindezeknél fogva az itélethozás szakának alapulvétele nemcsak felette bonyolult