Képviselőházi irományok, 1896. V. kötet • 131-152., XXVI-XXXVII. sz.

Irományszámok - 1896-138. Törvényjavaslat a bűnvádi perrendtartás életbeléptetéséről

138. szám. 197 eseteiben pedig a különleges szabályok maradnak továbbra is hatályban. A közigazgatási hatóságok elé utalt kihágási ügyekben azonban az általános eljárásnak, — a mennyire lehetséges lesz, a B. P. szellemével megegyező, — szabályozására az igazságügyi és belügyi ministerek a javaslatnak 27. §-ában nyernek felhatalmazást. b) Nem nyerhet alkalmazást a B. P. ama büntetendő cselekmények miatt indítandó eljárás során sem, meiyeket alkotmányunk illetőleg külön törvényeknek speciális rendelkezései vagy más jogszabályok kivesznek a kir. bíróságok hatásköréből. E csoportba tartoznak például, »a magyar felelős ministerium alakításáról szóló 1848. éviin, t.-cz. 32—34. §-aiban körülirt külön eljárás, melyet az 1880. évi XXXVII. t.-cz. 6. §-a kifejezetten fentartott; továbbá a fegyveres erőnek és a csendőrségnek tagjai által tartós vagy ideiglenes tényleges szolgálatuk vagy szökésben létük tartama alatt elkövetett büntetendő cselekmények, melyek az 1889. évi VI. t.-cz. 62. §-ának harmadik bekezdése értelmében a katonai bíróságok, illetőleg az 1881. évi III. t. ez. 8. §-a értelmében a m. kir. honvédbiróságok hatáskörébe tartoznak (B. P. 30. §.); a nemzetközi jog szabályai értelmében területenkivüliséget élvező egyének által elkövetett büntetendő cselekmények (1878. évi V. t.-cz. 5. §-ának utolsó bekezdése, B. P. 31. §.); végre a consulsági személyzet tagjai, nevezetesen : a főconsulok, consulok, alconsulok és consulsági ügynökök által, — a mennyiben a nevezettek az illető külföldi államok alattvalói, — elkövetett azon büntettek, a melyeket a nemzetközi szerződések, illetőleg a fennálló gyakorlat kivesznek a büntető bíróságok hatásköréből. c) Maga a B. P. 591. §-ában kizárja szabályainak a jövedéki kihágások miatt indított ügyekben való alkalmazhatóságát. d) Számos tételes törvényünk & polgári, illetőleg kereskedelmi bíróságok hatáskörébe utal egyes büntető természetű ügyeket, más törvények pedig abból a czélból jogosítják fel a kir. bíróságokat kényszerítő rendszabályok alkalmazására, hogy a törvényen alapuló valamely perjogi kötelesség teljesítését vagy a bírói eljárásnak törvényes menetét biztosítsák. Rendbüntetés alkalmazásának jogával ruházzák fel a polgári bíróságokat az 1868. évi LIV. t.-cz. (polgári törvénykezési rendtartás) 206. §-a pénzbüntetés 300 frtig, behajthatlanság esetében minden 5 frt helyett egy napi fogság; a kisebb polgári peres ügyekben való eljárásról szóló 1877. évi XXII. t.-cz. 17., 37., 39. és 50. §-ai és a sommás eljárásról szóló 1893. évi XVIII. t.-cz. 93. §-a. Ellenben az előbb említett csoportba tartoznak különösen az 1875. évi XXXVII. t.-cz. (kereskedelmi törvény) 218—222. §-aiban, a záloglevelek biztositásáról szóló 1876. évi XXXVI. t.-cz. 32—34. §-aiban s a szerzői jogról szóló 1884. évi XVI. t.-cz. 19., 25. és 26. §-aiban, végre a magyar földhitelintézet által kibocsátott vízszabályozási és talajjavitási záloglevelek tekintetében az 1889. évi XXX. t.-cz. 3. §-ának utolsó bekezdésében foglalt határozatok. Egészen különleges rendelkezéseket tartalmaz az ügyvédi rendtartás 44., 46. és 48. §-aiban felsorolt kötelességszegések miatt az ügyvéd ellen emelt panaszok tárgyában az 1874. évi XXXIV. t.-cz. 66. §-a. A javaslat 3. §-a minden kétséget kizár az iránt, hogy ezek a különleges eljárások*) — habár részben szabadságvesztésbüntetés alkalmazására vezethetnek is, — minthogy természetüknél fogva nem vonhatók a bűnvádi eljárás fogalma alá, a B. P.-nak hatályba lépte által nem lesznek érintve és azok során a B. P.-t nem kell alkalmazni. e) Az államhivatalnokok és egyéb köztisztviselők ellen indított fegyelmi eljárás, — melyet, egyébként is külön törvények szabályoznak, — szintén nem vonható a bűnper fogalma alá s *) Ezen eljárások egy részét jelenlegi tételes jogunkban külön jogforrás szabályozza, igy: a kereskedelmi bíróságok, hatáskörébe utalt vétségek eseteiben követendő eljárást az 1881. évi nov. 1-én 3269/1. M. E. sz. a. kelt rendelet 50. §-a, melynek módosítását a jelen javaslat 27. §-a kezdeményeim óhajtja; az ügyvédek ellen emelt panaszok elintézésénél az arra, az illetékes kir. törvényszék által követendő eljárás tárgyában pedig az 1879. évi május 1-jéről 4544/1. M. sz. a. kibocsátott rendelet intézkedik.