Képviselőházi irományok, 1896. V. kötet • 131-152., XXVI-XXXVII. sz.
Irományszámok - 1896-137. Törvényjavaslat az esküdtbiróságokról
120 137. szám. tekintettel kell megállapítani, hogy minden esküdtbirósághoz évenkint hány esküdt szükséges. Ámbár a javaslat 29. §-a szerint az esküdtbiróságok ülésszakának számát és idejét az igazságügyminister állapítja meg: mégis — a bűnügyi statisztika adataira figyelemmel — é\renkint rendesen négy ülésszaknál átlag alig lesz több. Minthogy pedig a bűnvádi perrendtartás 338. §-a szerint mindegyik ülésszakhoz harmincz rendes és tíz helyettes esküdtre van szükség, e szerint egy ülésszakra negyven; az év négy ülésszakára pedig százhatvan esküdtre lesz szükségünk. Nehogy e számítás csalódásra vezessen, vegyünk a kizáró okok alapján elesőkre s azokra, a kik az esküdtszéki szolgálattól mentesek, évenkint összesen nyolczvanat és így egy-egy évre 240 esküdtképes polgárt. E számítás mellett az esküdtképesek számának minden törvényszék területén legalább négyszáznyolczvarmák kell lenni, ha azt akarjuk, hogy az esküdtetere csak minden második évben kerüljön a sor. Vájjon van-e minden törvényszék területén ennyi esküdtképes egyén? A statisztikai adatok közlése előtt a javaslat kiemeli, hogy az adatok nem tüntetik fel azt, hogy az esküdtképesekként kimutatott polgárok fizetnek-e annyi adót, a mennyit a törvény megkövetel. Ez a hiány azonban az esküdtképes polgárok számarányának meghatározására nem gyakorolhat kedvezőtlen befolyást, mert a népek életében az a művelődési s vagyonmegosztási törvény észlelhető, mely szerint az irni, olvasni tudók száma a vagyon növekvésével mértani arányban áll. Következéskép, a mily kicsiny a valószínűsége annak, hogy a ki nem fizet adót, tud irni s olvasni, épp oly valószínű, hogy a ki húsz korona vagy ennél több adót fizet, tud irni s olvasni; s igy lényeges tévedés nélkül állitható, hogy a statisztikailag kimutatott irni, olvasni tudók fizetnek is 10 forint egyenes állami adót. Ehhez járul az a körülmény, hogy a mellékelt statisztikai táblázat a 30-ik életévet vette minimális korhatárnak, holott a javaslat már azokat felruházza esküdtképességgel, a kik huszonhatodik életévöket betöltötték; tehát világos, hogy ezen a réven az esküdtképesek száma jelentékenyen szaporodik, mindenesetre nagyobb igy a szaporodás, mint a mi apadás a táblázatokban kimutatott összegekben be fog azért állani, mert egynémelyik irni-olvasni tudó polgár nem fizet tiz forint egyenes állami adót.
