Képviselőházi irományok, 1896. V. kötet • 131-152., XXVI-XXXVII. sz.

Irományszámok - 1896-137. Törvényjavaslat az esküdtbiróságokról

137. szám. 111 minden év július havában egybeállítani azoknak a városukban, illetőleg községükben, kerületükben lakó összes férfiaknak névjegyzékét, a kik a fenti 4. §. értelmében esküdtek lehetnek és az 5. és 6. §-ok kizáró rendelkezései alá nem esnek. Azt, a kire nézve a kizárás tekintetében kétség merül fel vagy a ki az esküdtszéki szolgálattól mentes (7. §.), a kizárás, illetőleg mentesség okának feltüntetésével a névjegyzékbe föl kell venni. A névjegyzéknek tartalmaznia kell folyó szám alatt és betűrendben a neveket, a bejegyzett egyén korának, végzett iskoláinak, polgári állásának vagy foglalkozásának, lakóhelyének tüzetes adatait; azt, hogy mennyi egyenes állami adót köteles fizetni, hogy az országban használatban levő nyelvek közül melyiket beszéli, melyiket használja túlnyomóan, melyik az anyanyelve s hogy a névjegyzékben előforduló egyének melyikéhez áll a 19. §-ban meghatározott viszonyban. E névjegyzéket, melyet két példányban kell kiállítani, a bizottság elnöke és jegyzője aláírja. Ez a névjegyzék az esküdtek alaplajstroma. 10. §. A polgármester, a községi biró, illetőleg a kerületi elöljáró augusztus hó első napja előtt a helyi szokás szerint közhírré teszi, hogy az alaplajstromot a helyhatóság hivatalos helyiségében augusztus első napjától kezdve tiz napon át bárki megtekintheti, továbbá, hogy akár alkalmas egyénnek kihagyása, akár nem alkalmasnak bejegyzése miatt e tiz nap alatt bárki felszólalhat és hogy a felszólalásokra, mélyek a hivatalos helyiségben közszemlére lesznek kitéve, öt nap alatt bárki észrevételeket tehet. A felszólalásokat és az észrevételeket a polgármesternél, a községi bírónál, illetőleg a kerületi elöljárónál írásban kell beadni vagy szóval kell előterjeszteni. A szóval tett felszólalásokat és észrevételeket jegyzőkönyvbe kell foglalni. 11 . §. A községi biró az alaplajstrom mindkét példányát, a felszólalásokkal és észrevételekkel együtt, szükségesnek mutatkozó megjegyzései kíséretében, szeptember hó 1-ső napjáig a községre nézve illetékes főszolgabírói hivatalhoz terjeszti be. A főszolgabiró vagy helyettese az alaplajstromokat átvizsgálja, a hiányosokat pótlás végett visszaküldi, a késedelmes községi birót az iratok beterjesztésére felhívja, s ha ez siker nélkül történt, arra 200 koronáig terjedhető pénzbirsággal szorítja. 12. §.^ A főszolgabiró, polgármester és kerületi előljáró az alaplajstrom egyik példányát saját levéltárában megőrzi, másik példányát pedig a felszólalásokkal, észrevételekkel és azok mellékleteivel együtt hivatalos jelentés kapcsán szeptember 15. napjáig annak a kir. törvényszéknek elnökéhez küldi be, melynél az esküdtbíróság szervezve van. A hivatalos jelentésben felvilágosító nyilatkozatot kell tenni a felszólalásokban és észrevételekben felhozott oly adatokra is, melyeknek valódisága vagy valótlansága az iratokból nem tűnik ki. 13- §• Ha az alaplajstrom október hő első napjáig be nem érkezett, a törvényszék, elnöke a főszolgabírót, a polgármestert, illetőleg a kerületi elöljárót felettes hatóságánál feljelenti és az alaplajstrom haladéktalan beküldésére felhívja. Egyidejűleg erről a főispánt értesiti, a ki saját hatáskörében az alaplajstrom beküldése iránt sürgősen intézkedik, szükség esetében azt a késedelmes tisztviselő költségére a 9., 10., I