Képviselőházi irományok, 1896. IV. kötet • 109-130 sz.
Irományszámok - 1896-109. A földmivelésügyi m. kir. minister jelentése, a Bács-Bodrogh vármegyei monostorszegh-kupuszina-apatini öblözetnek az 1885. évi XXIII. törvényczikk 82-ik §-a értelmében ármentesiő társulattá történt alakitásáról
2 109. szám. Ezen közös értekezlet 1895. évi szeptember 30-án meg is tartatott, azonban az ott megjelentek közül a társulattá alakulás mellett csak 328 hold 1.200 négyszögöl, ellene pedig 4.912 hold 1.440 négyszögöl területtel biró érdekeltek nyilatkoztak. A vármegye alispánja 1895. évi október hó 25-én azon javaslata kíséretében terjesztette fel az ezen értekezletről felvett jegyzőkönyvet, hogy miután a monostorszegh-apatini nagy öblözetnek társulattá alakítása jelenleg úgyszólván lehetetlen, — a »Kucska« félsziget érdekeltségének önkéntes társulása pedig most már csak a bellyei érdekelteknek indokolatlan ellenzésén múlik, a nevezett félsziget érdekeltsége annyival inkább hivatalból lenne társulattá alakítandó, mivel az árvédelem a hármas határhoz tartozó Kucskában mindenkor igen nagy nehézséggel járt. Részemről azonban mérlegelve a fenforgó körülményeket, az alispán ezen javaslatát el nem fogadhattam. Mert eltekintve attól, hogy a társulattá alakulás ellen a mintegy 16.000 holdnyi összes érdekeltségnek alig egy harmada nyilatkozott és igy nincs kizárva az az eshetőség, hogy az érdekeltségnek az értekezleten meg nem jelent része kellő felvilágosítások után esetleg hajlandó lett volna a társulattá alakulás mellett állást foglalni, úgy műszaki, mint administrativ szempontokból csak az a megoldás lehet igazán helyes és czélszertí, mely az egész érdekeltségnek egyöntetű árvédelem czéljából egy társulattá való alakítására irányul. A monostorszegh-apatini öblözet ugyanis egy összefüggő árteret képez, mely egy Apatinig terjedő szakadatlan töltésvonal által van védve, és igy eddig az egyes érdekeltségek által fentartott töltésrészek kellő gondozása és megvédése, az összérdekeltség szempontjából is felette lényeges, mert megeshetik, hogy egyes érdekeltség mulasztása által a többiek is kárt és hátrányt szenvedhetnek. Administrativ szempontból pedig ily kis társulatok alakítása, minő a mintegy 2.600 hold kiterjedésű »Kucska« félszigeti társulat volna, nem indokolt, mivel sem az árvédelmi, sem a társulati szervezéssel járó költségek viselésére képes nem volna. Az előadottak folytán és miután az eddigi tárgyalások után kevés kilátás van arra nézve, hogy az érdekeltek többsége önként társulattá alakulni hajlandó lenne, és igy az érdekeltek ujabb meghallgatása ezen már úgy is sokáig húzódó ügy megoldását csak hátráltatná: az 1885. évi XXIII. törvényczikk 82-ik §-ában biztosított jogommal élve, a monostorszegh-apatini öblözetet, melyhez Monostorszegh és Kupuszina községek, továbbá a három »Kucska« érdekeltjei tartoznak, és melybe az ártérfejlesztés által árterületekül esetleg még kitüntetendő területek érdekeltjei is he fognak vonatni, egyöntetű árvédelem czéljából » Monostorszegh-apatini ármentesitő társulat« elnevezés alatt, hivatalból társulattá alakított és egyúttal az idézett törvényczikk 81-ik §-a alapján az apatini Rákviz szigetet ármentesitő társulatot, mely a nevezett öblözet kiegészítő részét képezi, az újonnan megalakított társulattal egyesitettem. Az újonnan alakított »Monostorszegh-apatini ármentesitő társulat« ügyeinek vezetésére az 1885. évi XXIII. törvényczikk 124-ik §-a alapján Karácson Gyula, Bács-Bodrogh vármegye alispánját két évi időtartamra ministeri biztossá kineveztem, feladatává tévén, hogy a társulati igazgatást szervezze és a társulat ügyeinek vezetését a törvény értelmében intézze. Továbbá intézkedtem az iránt is, hogy az ugyanezen törvényszakaszban említett véleményező bizottság megalakittassék. Miután az 1885. évi XXIII. törvényczikk 82-ik §-a azt rendeli, hogy az ily külön társulatok alakításáról a törvényhozásnak esetről-esetre jelentés teendő, van szerencsém ezen jelentésemet tiszteletteljesen bemutatni. Kelt Budapesten, 1897. évi február hó 19-én. Darányi Ignácz s. k, földmivelésügyi m. hir. minister.
