Képviselőházi irományok, 1896. III. kötet • 67-108., XIV-XXV. sz.

Irományszámok - 1896-89. A képviselőház mentelmi bizottságának jelentése, hitfelekezet elleni gyülöletre izgatás vétsége miatt vádolt Lepsényi Miklós országgyülési képviselő úr mentelmi ügyében

88—89. szám. 39 őrség felhívására hagyták el Zmeskál Zoltán és társai a szobát, melyben az általok üldözőbe vett szolgabíró tartózkodott. A mentelmi bizottság ezen járásbirósági megkeresést beható tárgyalás alá vévén, következőképen határozott: Minthogy a zsolnai járásbíróság hézagosan terjesztette be az előnyomozati iratokat, mert a zsolnai főszolgabírónak a trencséui kir. ügyészséghez 5.749. sz. a. intézett jelentéséhez 10 darab előnyomozati okmány lett mellékelve, mig a képviselőházhoz intézett megkeresvényhez csak 6 darab lett csatolva; a trencséni kir. ügyészségnek állítólagos vádemelési indítványa pedig, melyre a megkereső járásbíróság a büntető eljárás megindítását alapítja, bemutatva egyáltalán nem is lett; minthogy továbbá az eljáró bíróság felületes ténykedése miatt sem az illetékesség, sem a megkeresvényben meg sem nevezett vétség vagy kihágás tárgya és neme, sem annak és a vádolni szándékolt képviselő cselekménye közötti okozati összefüggés, sem végre az, hogy nem forog-e fenn jelen esetben a politikai zaklatás ténye, meg nem állapítható.mindezeknél fogva ezen fönjelzett alaki hiányoknál fogva Zmeskál Zoltán képviselő ur mentelmi jogának felfüggesztését a bizottság nem javasolja. Kelt Budapesten, a képviselőház mentelmi bizottságának t897. évi január hó 18-án tartott üléséből. Chorin Ferencz s. k., Schmidt Gyula s. k., a mentelmi bizottság elnöke. a mentelmi bizottság előadója. 89. szám. A képviselőház mentelmi bizottságának jelentése, hitfelekezet elleni gyűlöletre izgatás vétsége miatt vádolt Lepsényi Miklós országgyűlési képviselő úr mentelmi ügyében. A budapesti kir. főügyészség, mint sajtóügyi közvádló, panaszt emelt a budapesti ker. kir. sajtóügyi vizsgálóbíró előtt, a Budapesten Valter Ernő tulajdonát képező Szt. Gellértnyomdában előállított röpiratszerű nyomtatványnak »Elvadulás« czímfí, dr. Bakonyi Elek aláírással ellátott czikke miatt, mely Valter Ernő nyomdatulajdonos vallomása szerint nem egyéb, mint a Budapesten ugyanazon nyomdában előállított »Magyar Néplap« czímíí hetilap 1896. évi augusztus 13-iki számában megjelent czikknek lenyomata és a mely czikkben a kir. főügyészség a btk. 172. §-ának 2-ik bekezdésébe ütköző hitfelekezet elleni gyűlöletre váló izgatás vétségét látja fenforogni.