Képviselőházi irományok, 1896. III. kötet • 67-108., XIV-XXV. sz.

Irományszámok - 1896-XVII. 1897. évi I. törvényczikk, mérsékelt árú marhasóról

252 XVII. szám. mutatni, esetleg igazolvány ellenében átadni tartozik; ennek elmulasztása, a mennyiben súlyosabb beszámitás alá eső pénzügyi kihágás esete nem forog fenn, az 1883. évi XLIV. törvényczikk 101. és 102. §-ai szerint büntetendő pénzügyi kihágást képez. 5. §. A ki a marhasót nem állatok etetésére, hanem más czélra forditja vagy fordíttatja: sósikkasztást, — a ki pedig külföldről vagy a birodalmi tanácsban képviselt királyságokból és országokból avagy Boszniából és Herczegovinából marhasót a magyar állam területére behoz s azt vagy maga felhasználja, vagy másnak ingyen vagy pénzért átengedi: sőcsempészetet követ el, mely kihágások, a marhasó elkobzásán kivül, minden kilogramm után 1 korona 40 fillér pénzbüntetés alá esnek. Súlyosbitó körülmények között a pénzbüntetés kétszeres összegben szabandó meg. 6. §. Az 1868. évi XI. törvényczikk 13. §-a és az 1875. évi L. törvényczikk 14. §-a által érvényben tartott, a sójövedék iránti törvények és szabályok hivatalos összeállításában foglalt szabályok, a mennyiben a jelen törvény határozmányaival nem ellenkeznek, a marhasóra nézve is megfelelő alkalmazást nyernek. 7. §. Jelen törvény az 1897. évi február hó 1-én lép életbe. Végrehajtásával a pénzügyminister bizatik meg; a ki Horvát-Szlavonországokra nézve Horvát-Szlavon-és Dalmátországok bánjával egyetértőleg jár el. Mi e tör vény czikket s mindazt, a mi abban foglaltatik, összesen és egyenkint helyesnek, kedvesnek és elfogadottnak vallván, ezennel királyi hatalmunknál fogva helybenhagyjuk, megerősítjük és szentesitjük, s mind Magunk megtartjuk, mind más Híveink által megtartatjuk. Kelt Bécsben, ezernyolczszáz kilenczvenhetedik évi január hó huszonnegyedik napján. FERENCZ JÓZSEF s. k, (P. H) H. Bánffy s. k.