Képviselőházi irományok, 1896. II. kötet • 34-66., I-XIII. sz.

Irományszámok - 1896-37. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. minister jelentése, a Hunyadi-levéltárnak a bajor állami levéltártól megszerzése ügyében

37. szám. 83 1. A kéziratok, Fontosságra ezek között első a királyi könyveknek 38 kötetből álló sorozata, melyek az 1527—1715-iki királyi könyvek kivonatát, továbbá II. Lipót, I. Ferencz és V. Ferdinánd királyok könyveinek másodpéldányait foglalják magukban. A királyi könyvek Bécsből az országos levéltárba kerülvén, e sorozat a míg egyrészt ott nélkülözhetővé vált, másrészt vele a Nemz, Múzeum kézi irattára nagybecsű kiegészítést nyert A királyi könyvek mellett, hosszú sorozatot képeznek Rajcsányi Ádámnak 54 fólió kötetből álló oklevél-kivonatai, másolatai, genealógiai feljegyzései a múlt század első feléből (az u. n. Gollectio Rajcsányiana.). A bennök rejlő historai gazdag anyag, mely még kellőkép kiaknázva nincs, a gyűjteményt rendkívüli becsessé teszi. A pozsonyi Szent-Háromságról nevezett sodalitás albumai (7 kötet) festett czimerekkel és több apróbb kézirat, köztök egy a győri püspöknek ajánlott theologiai értekezés a XVI. század elejéről, a quadripartitum egy XVI. századi másolata, Galepinus magyar munkatársaitól származó XVI. századi magyar szótár töredéke, a kárpótlásul átvett anyag értékes darabjai közé számithatók. Az Őz-, Szoíárcsik- és Hajnóczy-féle iratok első sorban az illetők magánviszonyaira, tanulmányaikra, összeköttetéseikre vetnek világot s e tekintetben becses adatok azon érdekes kor megítélésére, melynek kútforrásaiból a Nemzeti Múzeumnak gazdag gyűjteménye van. 2. Oklevelek. A Nemzeti Múzeum által kárpótlásul átvett 509 drb. oklevél kor szerint a következőkép oszlik meg: XII. századi oklevél (1109. évből) .'. . 1 drb. XIII. » » 11 » XIV. » » 112 » XV. » » 207 » XVI. » » (1526-ig) 35 » Középkori oklevelek későbbi másolatai 55 » XVI. századi oklevél (1526-tól) .......... 20 » XVII. » » 9 » XVIII. » » ...:.......... 50 » XIX. » » . 9 » Összesen . . . 509 drb. Megjegyzendő, hogy az 1526-ik éven innen eső oklevelek középkori oklevelek átírását, megerősítését foglalják magukban. Az oklevelek közt diplomatikai és történelmi szempontból a legbecsesebb azon göröglatin nyelvű oklevél, melyet Kálmán király 1109-ik évben a veszprém-völgyi apáczáknak ád. Korra nézve ez a hetedik eredeti oklevél, melyet általában birunk és melynek hitelességéhez kétség nem fér, Ez jelenleg a Nemzeti Múzeumnak legrégibb eredeti oklevele, míg eddigelé az 1198. évből birta legrégibb oklevelét és kilátás nem volt arra, hogy ennél régibbet szerezhessen, mert a XI—XII. századból fenmaradt, szám és tartalom szerint ismert mintegy 60 darab eredeti oklevél mind biztos kézben van. Az 1109-iki nagyfontosságú oklevél két különböző szerkezetben jutott korunkra ; az egyik, a megpecsételt példány, az országos levéltárban maradt, a másik, pecséttelen, de külön oklevél-szerkezetet mutató példány, melynek hitelessége ellen kétség föl nem merülhet, a Nemzeti Múzeumé lett. íi*