Képviselőházi irományok, 1896. II. kötet • 34-66., I-XIII. sz.

Irományszámok - 1896-X. 1896. évi XXXIII. törvényczikk, a bűnvádi perrendtartásról

X. szám. 341 427. §. A 426. §. 1. pontja esetében a semmiségi panasznak a 384. és 385. §-okbau meg­határozott alaki és anyagi, továbbá még a következő alaki semmiségi okok alapján van helye : 1. ha az esküdtszék nem volt szabályszerűen alakítva (342—347. §§.); 2. ha az esküdtszék határozatának hozásánál szavazott esküdteknek bármelyike nem volt jelen az egész főtárgyalás tartama alatt (348. §.); 3. ha a határozat hozásában olyan esküdt vett részt, a kire nézve a 343. §-ban meg­határozott kizáró okok valamelyike fenforgott, kivéve, ha a semmiségi panaszszal élőnek a kizáró okról tudomása volt, de ezt az esküdtszék alakításakor nem érvényesítette; 4. ha a kérdések feltevésénél a 354—361. §-oknak parancsoló rendelkezései meg voltak sértve; 5. ha az elnök befejező fejtegetésében (363. §.), illetőleg a 366. §. esetében az esküd­teknek téves, vagy nem a 363. és 366. §-ok rendelkezéseinek megfelelő jogi felvilágosítást adott 6. ha az esküdtek határozata lényegében homályos, hiányos vagy önmagának ellen­mondó. A vádlott a jelen §. 4., 5. vagy 6. pontjában megjelölt semmiségi okokat csak akkor érvényesítheti, ha kétségtelen, hogy azok érdekeinek sérelmével jártak; a vádló pedig csak akkor, ha azok a vád érdekét sértették, és különösen a 4. és 6. pontok alatt meghatározot­takat csak abban az esetben, ha miattuk a főtárgyalás folyamán felszólalt, vagy semmiségi panaszát bejelentette. A jelen §. 1. és 2. pontjában megjelölt semmiségi okok hivatalból veendők figyelembe. A 384. és 385. §-okban meghatározott semmiségi okok az e §-okban megállapított megszorításokkal érvényesíthetők és veendők hivatalból figyelembe. 428. §. A 426. §. 2., 3. és 4. pontjai esetében a semmiségi panasz a 384. és 385. §-okban meg­határozott valamennyi semmiségi okra alapítható. Mindazáltal a 426. §. 4. pontja esetében az az alaki semmiségi ok, mely a felebbezésben nem volt felhozva, vagy melynek figyelembevételét a kir. ítélőtábla mellőzte, a semmiségi panaszszal már nem érvényesíthető. A 426. §. 5. pontja esetében a semmiségi panasz az 556. §. harmadik bekezdése értelmében használható. 429. §. A kir. curia hivatalból figyelembe vehető semmiségi ok alapján sem intézkedhetik, ha a közbevetett semmiségi panasz visszautasítandó vagy azért, mert semmiségi panasznak általában nincs helye, vagy azért, mert a használt semmiségi panasz nem érvényesíthető. 430. §. Semmiségifpanaszszal csak a főügyész, a közvédő és a 383. §. I., II. a) és b) és III. 1.) pontjaiban^megnevezettek élhetnek az idézett pontok értelmében. A magánvádló csak akkor élhet semmiségi panaszszal, ha már a másodfokú bíróság ítéletének meghozása|előtt képviselte a vádat. A 386—390., 392., 394—396. §-ok rendelkezései a semmiségi panaszra nézve is meg­elelően alkalmazandók.

Next

/
Oldalképek
Tartalom