Képviselőházi irományok, 1896. II. kötet • 34-66., I-XIII. sz.

Irományszámok - 1896-X. 1896. évi XXXIII. törvényczikk, a bűnvádi perrendtartásról

316 X. szám. hosszabbíthatja, illetőleg a szabadlábon levő vádlottat előzetes letartóztatásba vagy vizsgálati fogságba helyezheti. Oly jogerős ítélet, mely hivatalvesztést vagy politikai jogok gyakorlásának felfüggesz­tését együtt vagy külön állapít meg, az elítéltnek törvényhatóságával, az 1889. évi VI. törvényczikkbe ütköző bűncselekmény tárgyában hozott ítélet pedig az illetékes katonai hatósággal is közlendő. A javító intézetben való elhelyezést elrendelő jogerős ítélet, ha az elítéltnek törvényes képviselője a kihirdetésnél nem volt jelen, cnutü kézbesítendő. VI. Jegyzőkönyv. 331. §. A fötárgyalásról semmiség terhe alatt jegyzőkönyv veendő fel, melynek tartalmaznia kell: a főtárgyalás helyét és napját, az elnök, a birák, a jegyzőkönyvvezető, a vádló, esetleg képviselője, a vádlott és védője neveit, a vád alapjául szolgáló bűncselekmény meg­nevezését és annak kijelentését, hogy a főtárgyalás nyilvános volt-e vagy sem. Továbbá magában kell foglalnia a főtárgyalás menetének és minden lényeges alakiságnak hü leírását, különösen annak felemlítését, hogy mely vádlottakat, tanukat és szakértőket hallgattak ki, mily szembesítések történtek, mely okiratokat olvastak fel, és hogy a tanuk és a szakértők esküt tettek-e, vagy megesketésök mely okból volt mellőzve, végre a feleknek minden indít­ványát és az elnöknek vagy a bíróságnak határozatait. A vádlottnak és a tanuknak vallomásai és a szakértőknek véleménye a jegyzőkönyvbe akként iktatandók be, hogy a jegyzőkönyv a vallomásnak, illetőleg véleménynek lényeges tartalmát kimerítően és teljes hűséggel tüntesse fel. A felek jogaik megóvása végett kívánhatják, hogy egyes körülmények vagy nyilat­kozatok jegyzőkönyvbe véve legyenek. : Valamely körülménynek vagy nyilatkozatnak a jegyzőkönyvbe felvételét az elnök és a bíróság hivatalból is^elrendelhetik. Fontos ügyekben a bíróság elrendelheti az egész főtárgyaiásnak vagy egy részének gyorsírással való feljegyzését. A bíróság ezt bármelyik félnek kellő időben előterjesztett, indokolt kérelmére más ügyben is elrendelheti, ha a fél a költségeket megelőzőleg birói letétbe helyezi. A jegyzőkönyv elkészítése idejére nézve a 329. §-ban az ítéletről foglalt rendelkezések az irányadók. A bíróságnak a főtárgyalás alkalmával tartott tanácskozásáról és szavazásáról külön jegyzőkönyv veendő fel, és a főtárgyalás jegyzőkönyvébe csak a kimondott határozat veze­tendő be. A felek a főtárgyalás jegyzőkönyvét és mellékleteit megtekinthetik, lemásolhatják vagy költségökre lemásoltathatják, továbbá az elnöknél a jegyzőkönyvnek helyesbítését és kiegészí­tését kérhetik. 332. §. A jegyzőkönyvet az elnök, a jegyző, esetleg a tolmács aláírják. A jegyzőkönyv a főtárgyaláson történteket bizonyítja. Ha a felek a jegyzőkönyv tartalmát kifogásolják, s a kifogás az ügy eldöntésére kiható lényeges körülményre vonatkozik, a felsőbb bíróság a kifogásolt rész tekintetében az ellen­bizonyítást megengedheti.

Next

/
Oldalképek
Tartalom