Képviselőházi irományok, 1896. II. kötet • 34-66., I-XIII. sz.

Irományszámok - 1896-X. 1896. évi XXXIII. törvényczikk, a bűnvádi perrendtartásról

X. szám. 299 264. §. A vádtanács, elutasítja a vádiratot és az eljárást végzéssel megszünteti: 1. ha a vád tárgyává tett cselekmény nem bűncselekmény, vagy ha bűncselekmény ugyan, de tárgyában korábban jogerős itélet volt hozva; 2. ha a terhelt halála, királyi kegyelem vagy elévülés következtében eljárásnak nincs helye; 3. ha a terhelt a beszámíthatóságot kizáró, gyógyíthatatlan elmezavarban szenved, vagy a bűncselekmény elkövetésekor életkorának tizenkettedik évét még nem haladta túl (1878, évi V. t.-ez. 83. §.); 4. ha az eljárás folytatásához szükséges felhatalmazás, kívánat vagy magánindítvány hiányzik, illetőleg a magánindítványra jogosult visszavonható indítványát kellő időben visszavonta; 5. ha a vád képviseletére jogosultak a vádat mindnyájan elejtették, illetőleg a vád képviseletét kellő időben nem vették át; 6. ha a terhelt ellen felhozott bizonyítékok nem elegendők arra, hogy bűnösségére nézve alapos gyanút keltsenek. Az 5-ik pont esetében a végzés csak azzal indokolandó, hogy a vádló a vádat elejtette s annak képviseletét kellő időben más jogosult sem vette át. Ha a vád elutasítását maga után vonó ok olyan terheltre is vonatkozik, ki nem élt kifogással, a vádtanács akként jár el, mintha az is kifogást tett volna. 265. §. A vádtanács felfüggeszti a bűnvádi eljárás továbbfolytatását: 1. ha valamely házasság érvényessége vagy a bűnvádi ügynek eldöntésére nézve lényeges más magánjogi jogviszony tekintetében a 7. §. harmadik és negyedik bekezdése szerint a polgári bíróság vagy más hatóság határozatának bevárása mutatkozik szükségesnek; 2. ha a 31. §. esetében az igazságügyi minister döntése bevárandó; 3. ha a terhelt mentelmi jogának felfüggesztése szükséges; 4. ha a terheltre nézve a beszámíthatóságot kizáró vagy korlátoló elmezavar látszik fenforogni és a vádtanács a terheltnek további szakértői megfigyelését tartja szükségesnek (246. §.). Az eljárás az 1. és 2. pont esetében az előleges kérdés eldöntéséig, illetőleg a késedelem miatt szükséges intézkedésig (7. §. utolsó bekezdés), a 3. pont esetében a mentelmi jog felfüggesztéséig, a 4. pont esetében pedig mindaddig függőben marad, míg a biróság meggyőződést nem szerez a felől, hogy a terheltnek elmeállapota a beszámítást nem zárja ki, vagy hogy az gyógyíthatatlanul meg van zavarva. 266. §. Ha a 262—265. §-okban meghatározott esetek egyike sem forog fenn, akkor a vádtanács végzéssel kimondja, hogy a terheltet vád alá helyezi. E végzésnek tartalmaznia kell a tárgyalás alkalmával jelen volt birák neveit, továbbá a vádlott személyes viszonyainak tüzetes megjelölését és a vádaláhelyezés alapjául szolgáló bűncselekmény minősítését, hivatkozással a büntető törvénynek megfelelő szakaszaira. Ugyané végzésben határoz a vádtanács az iránt is, hogy mely tanuk és szakértők idézendő k meg a fő tárgyalásra. A vádtanács a törvény alkalmazása tekintetében nincs a vádló indítványához kötve. 88*