Képviselőházi irományok, 1896. II. kötet • 34-66., I-XIII. sz.

Irományszámok - 1896-X. 1896. évi XXXIII. törvényczikk, a bűnvádi perrendtartásról

X. szám. 297 XV. FEJEZET. A vádirat, a kifogások és az ezekre vonatkozó eljárás. A) A kir. ügyészség részéről képviselt vád esetében. 254. §. Esküdtbíróság vagy törvényszék hatáskörébe utalt bűncselekmény esetében, ha vizsgálat nem volt tartva, köteles a kir. ügyészség, mihelyt erre a nyomozás adatai elégséges alapot adnak, a vádiratot az ügy irataival együtt a vádtanács elnökénél benyújtani. Ha vizsgálat volt tartva, az ennek befejezését közlő értesítéstől (129. §. első bekezdés) számított tizenöt nap alatt a kir. ügyészségnek, a mennyiben az eljárás kiegészítését nem indítványozta (129. §. 2. bekezdése), vagy a vádiratot kell a vizsgálóbírónál benyújtani, vagy a vád elejtését bejelenteni. A mennyiben a kir. ügyészség kellő időben a vizsgálat kiegészítése iránt tett indítványt s azt elutasították (129. §. harmadik bekezdés), a vádirat a vádtanács végzésének kézbesítésétől számított tizenöt nap alatt adandó be. 255. §. A vádiratnak tartalmaznia kell: 1. a terhelt nevét, annak megjelölésével, hogy fogva van-e, vagy nincs; 2. a vád tárgyává tett bűncselekménynek vagy bűncselekményeknek tüzetes megjelölését a törvényben megállapított és a tényállásból vett ismertető jelek szerint; 3. a tényállásnak a nyomozás, illetőleg a vizsgálat adataiból merített tömör, összefüggő és tárgyilagos elbeszélését és a bizonyítékok megjelölését; 4. a főtárgyalásra illetékes bíróság megnevezését. A kir. ügyészség a vádiratban az előzetes letartóztatás vagy a vizsgálati fogság elrendelése, fentartása vagy megszüntetése lárgyában is köteles nyilatkozni. A vádirathoz csatolandó a megidézendő tanuk és szakértők, illetőleg a főtárgyalásra beszerzendő egyéb bizonyítékok jegyzéke. A vádiratot a jegyzék másolatával együtt annyi példányban kell beadni, hogy mindegyik terheltnek egy-egy példány jusson, ezenfölül pedig egy példány az ügy iratainál maradjon. 256. §. A vádtanács elnöke, illetőleg a vizsgálóbíró, kinél a kir. ügyészség a vádiratot benyújtotta, azonnal határoz az előzetes letartóztatás, illetőleg a vizsgálati fogság elrendelése vagy megszüntetése iránt tett indítvány felett, azután a 281. §. esetén kívül, a vádiratot a terheltnek azzal az értesítéssel kézbesítteti, hogy szabadságában áll a vádirat ellen a jelen törvény 257. §-a értelmében kifogással élni. A fogva levő terhelttel a vádirat huszonnégy óra alatt, a szabad lábon levővel lehető sürgősen közlendő, ha pedig az előzetes letartóztatást, illetőleg a vizsgálati fogságot a vádirat alapján rendelték el, akkor a vádirat a terheltnek csak elfogatásakor kézbesítendő. Ez esetben az előzetes letartóztatás vagy a vizsgálati fogság elrendelése miatt csak a vádírat ellen beadott kifogással kereshető orvoslás. Az értesítésben ki kell tenni, hogy a mennyiben a terhelt kifogással kivan élni, ezt köteles a vádirat közlésétől számított nyolcz nap alatt megtenni és indokolni A kifogás és indokolása a vizsgálóbírónál, illetőleg a vádtanács elnökénél, ki a vádiratot kézbesíttette, jegyzőkönyvbe mondható vagy Írásban nyújtható be. KÉPVH. IROMÁN1. 1896 — 1901. II. KÖTET. 38