Képviselőházi irományok, 1896. II. kötet • 34-66., I-XIII. sz.

Irományszámok - 1896-X. 1896. évi XXXIII. törvényczikk, a bűnvádi perrendtartásról

X. szám. 291 vagy mulasztásokra figyelmeztethet és a szemle teljesítésére, valamint a véleményre nézve észrevételeit akár a jegyzőkönyvben, akár külön iratban előterjesztheti. 229. §. Szakértőkül, a lelet és a vélemény semmiségének terhe mellett, nem alkalmazhatók azok, a kik, mint tanuk ki nem hallgathatók, vagy meg nem eskethetők (204., 221. §§.), továbbá azok sem, a kik a terhelttel vagy a sértettel a jelen törvény 205. §-ának 1. pontjában meghatározott viszonyban állanak, vagy a kik ellen a bűncselekményt elkövették vagy megkisérlették, továbbá a kikre nézve a 208. §-ban meghatározott eset forog fenn, végre a kik a szakértőileg megítélendő körülményről a 205. §. 2. pontjában meghatározott módon szereztek tudomást. 230. §. A szakértők nevei a felekkel, illetőleg képviselőjükkel, a mennyiben a szemlére megidézve vannak, az idéző végzésben, egyébként jelentkezésük alkalmával közlendők. A felek kifogásaikat a szemle megkezdése előtt előterjeszthetik. Ha ezek nyomatékosak és a más szakértők alkalmazásából származható késedelem veszélylyel nem jár, a kifogásolt szakértő mellőzendő. A szemle megkezdése után csakis a kizáró okok (229. §.) alapján van kifogásnak helye. Ez esetben a megkezdett szemle félbeszakításával más szakértőt kell alkalmazni. 231. §. Az, a kit szakértőül kirendeltek, nem tagadhatja meg közreműködését: ha a szemlénél szükséges szakmára rendes szakértő minőségben van alkalmazva, vagy ha a szakmát keresetképen gyakorolja és a 229. §. esete fenn nem forog. Mindazáltal, ha a szakértő az illető vizsgálat teljesítésére vagy vélemény adására magát kellően képesnek nem érzi, vagy más, nyomós okot hozhat fel, egyes esetekben, ha sürgős eljárás szüksége nem forog fenn, a kirendeléstől kivételesen felmenthető. A felmentés tárgyában a szemlét elrendelt biró vagy biróság végérvényesen határoz. Közszolgálatban álló egyén nem alkalmazható szakértőül, ha ezt feljebbvaló hatósága a közszolgálat érdekeibe ütközőnek nyilvánítja. 232. §. A megjelenésre kötelezett, de az idézés daczára meg nem jelent, úgyszintén az eskü letételét vagy a vélemény adását törvényes ok nélkül megtagadó, vagy a véleményt megintés daczára elő nem terjesztő szakértőt a biró, illetőleg a biróság kétszáz koronáig, ismétlés esetében hatszáz koronáig terjedhető és elzárásra változtatható pénzbüntetéssel bünteti s azonfölül az okozott költségnek megfizetésében marasztalja. A büntetés alól való felmentés és a felfolyamodás tárgyában a jelen törvény 194. §-ának intézkedése irányadó. Az első bekezdés esetében a fegyveres erő vagy a csendőrség tényleges szolgálatban álló tagjának megfelelő megbüntetése és az okozott költségnek tőle leendő behajtása végett feljebbvaló hatósága keresendő meg. 233. §. A szakértő a szemle megkezdése előtt esküt tesz arra, hogy észleleteit híven és véleményét részrehajlatlanul, legjobb tudása és lelkiismerete szerint fogja előadni. Az állandóan alkalmazott és ilyen minőségben esküt tett szakértő ujabb megesketése helyett hivatalos esküjére figyelmeztetendő. Egyebekben és az eskütétel módjára nézve a 217—219. §-ok rendelkezései megfelelően alkalmazandók. 87*