Képviselőházi irományok, 1896. II. kötet • 34-66., I-XIII. sz.

Irományszámok - 1896-X. 1896. évi XXXIII. törvényczikk, a bűnvádi perrendtartásról

286 X. szám. 203. §. Ha a tanú Horvát-Szlavonországban, vagy az osztrák-magyar monarchia másik államában tartózkodik, kihallgatása végett az ott illetékes biróság keresendő meg; ha pedig az osztrák-magyar monarchián kívül tartózkodik, a kihallgatása végett szükséges megkeresésre nézve a fennálló jogszabályok irányadók. A mennyiben ily tanúnak megjelenése a magyar biróság előtt szükséges, ennek kieszközlése végett az igazságügyi ministerhez kell jelentést tenni. II. A tanúságtétel akadályai. 204. §. Tanuk gyanánt a vallomás semmiségének terhe mellett ki nem hallgathatók: 1. a lelkész arra nézve, a mit vele a gyónásban vagy egyébként a titoktartás egyházi kötelessége alatt közöltek; 2. a védő arra nézve, a mit a terhelt vele, mint védőjével tudatott; 3. a közszolgálatban levő vagy abból kilépett egyén, ha a tanuságtétellel megsértené a hivatali vagy szolgálati titoktartás kötelességét és e kötelesség alól őt az illetékes feljebbvaló hatóság fel nem mentette. A ministerekre, a horvát bánra és a legfőbb államszámszékek elnökeire nézve a felmentést a király adja. Az ügyben eljáró biróság az illetékes feljebbvaló hatóságot a felmentés megadása végett hivatalból keresi meg. A felmentés csak akkor tagadható meg, ha megadása közérdekbe ütközik. III. Mentesség a tanúságtétel kötelessége alól. 205. §. A tanuzás kötelessége alól mentesek és, ha vallani hajlandók is, az eskü letevésére nem kötelezhetők: 1. a terhelt fel- vagy lemenő ágbeli rokona vagy sógora, unokatestvére vagy ennél közelebb oldal rokona, házastársa vagy jegyese, házastársának testvére, testvérének házastársa, örökbefogadó vagy nevelőszülője, örökbefogadott vagy nevelt gyermeke, gyámja, gondnoka, gyámoltja vagy gondnokoltja, még pedig a házastársi vagy sógorsági viszonyban levőkre nézve tekintet nélkül arra, hogy fennáll-e még az a házasság, melyen ez a viszony alapszik; 2. az ügyvéd, a közjegyző, az orvos, a sebész, a gyógyszerész, a szülésznő és segédjök arra nézve, a mit valaki a hivatásukkal járó bizalomnál fogva titoktartás kötelességével bizott reájok, hacsak a megbizó őket a titoktartás alól fel nem mentette. 206. §. A 205. §-ban felsorolt egyének kihallgatásuk előtt vagy a mikor a kérdéses viszony kiderül, figyelmeztetendők, hogy nem kötelesek tanúságot tenni. Erre tett nyilatkozatuk jegyzőkönyvbe veendő. Az ilyen tanú a kihallgatás folyamán is kijelentheti, hogy nem kíván vallani. Ha az imént említett figyelmeztetés elmaradt, illetőleg a tanú kifejezetten le nem mond a mentesség jogáról, vagy a figyelmeztetés és a lemondás a jegyzőkönyvbe felvéve nincs, a vallomás semmis.